JelentéseEredeteSzófaja Példamondatok

bubaj

bubaj szó jelentése

A 'bűbáj' szó jelentése és fogalma a magyar nyelvben: A 'bűbáj' szó egy varázsszó, amelyet általában mágikus vagy misztikus hatást kifejtő cselekedetre, tárgyra vagy eszközre használunk. A bűbájok hagyományosan a varázslatokhoz, varázslatos erőkhöz és természetfeletti képességekhez kapcsolódnak. A bűbájok lehetnek különféle formájúak és jellegűek. Gyakran találkozhatunk szerencseszámmal vagy amuletttel rendelkező bűbájokkal, amelyek védelmet, szerencsét vagy jó szerencsét hoznak a viselőjüknek. Más bűbájok pedig olyan varázslatos erővel rendelkeznek, amelyek segítségével elérhetünk bizonyos célokat vagy hatást gyakorolhatunk másokra. A 'bűbáj' szó használata tehát azt jelenti, hogy valamilyen misztikus vagy mágikus hatást kívánunk elérni valami segítségével. A bűbájak lehetnek vallásos vagy spirituális jellegűek is, és gyakran fontos szerepet játszanak a néphitben és a folklórban.

Értékeld a meghatározást!
(Pozitív: 0 / Negatív: 0)

A szó eredetete, etimológiája

A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!

A "bűbáj" szó eredete a középkori latinból származik, ahol "bubalus" vagy "bubalum" formában használták. Ez a szó jelentése eleinte 'vadkecske', majd később átvitt értelemben 'varázslatos állat' lett.

A középkori francia nyelvbe az "enchantement" szó formájában került át, ami 'varázslat' vagy 'varázserő' jelentéssel bírt. A francia nyelvből került be a magyarba az igei alakban "megbűvöl", majd ebből alakult ki a főnévi forma, vagyis a "bűbáj".

A "bubalus" eredeti jelentése talán arra utalhatott, hogy ezeknek az állatoknak tulajdonítottak valamilyen különleges képességet vagy varázserőt, ami aztán átvitt értelemben jelenhetett meg a varázslatokra és bűvös dolgokra való utalásban.

Összességében tehát a "bűbáj" szó eredete latin és francia gyökerekre vezethető vissza, és eredetileg valamilyen varázslatos vagy különleges képességet takart.

Szófaja és helyesírása

főnév

Példamondatok

1. A varázsló bűbája segített a királynak megszabadulni a gonosz szörnytől.
2. A régi könyvben találtam egy bűbáj formulát, amivel megtudom változtatni az alakomat.
3. Az ősi erdőben rejtőző bűbájos tündék különleges képességeket adnak az embereknek.
4. A boszorkányok és varázslók titkos bűbája segítségével megidézik a szellemeket.
5. A herceg csak akkor tudta megszerezni a hercegnő szerelmét, amikor megtanulta a szerelmi bűbáj titkát.
6. A gyógyító bűbáj segített a betegnek felgyógyulni a súlyos betegségből.
7. Az elveszett tárgyak visszaszerzésére használhatunk kereső bűbájokat.
8. A boszorkány elvarázsolta az árván maradt kislányt, hogy egy cica formájában élhesse tovább az életét.
9. Az átkot csak egy ősi bűbáj feloldásával lehet eltörölni.
10. Az elhagyatott kastélyban híres mágusok hagytak hátra rejtvényeket és bűbájokat, amelyeket meg kell oldani a kincsek megtalálásához.

Rokonértelmű szavak

varázslat, mágia, varázs, bűvös erő, bűvölet, bájital, varázslás, bűvészetről

Fonetikus átírás

[bʉːbaːj]

Betűrendben közeli szavak

horgos, meztelen, nad, tucsok, bombazo, bubaj, teboly, szep, delibab, felhoszakadas, harckocsi,