JelentéseEredeteSzófaja Példamondatok

delibab

delibab szó jelentése

A "délibáb" egy régi magyar szó, melynek jelentése az alábbiakban foglalható össze: 1. Optikai jelenség: A délibáb a levegőben történő hőmérsékleti változások miatt kialakuló optikai illúzió, amikor a távolban lévő tárgyak torzultnak, elmosódottnak vagy akár láthatatlannak tűnnek. Ez gyakran előfordul például a forró nyári napokon, amikor a meleg talaj hője miatt az alacsonyabb rétegekben képződnek kondenzációs magok. 2. Átvitt értelemben: A délibáb szó átvitt értelemben használva azt jelenti, hogy valami illúzió, átverés vagy megtévesztés. Például egy szituáció vagy esemény látszatát kelti, hogy valami van ott, de valójában nincs. A délibáb szót gyakran használják irodalmi és költészeti alkotásokban is, mivel képesek megfogalmazni a múlandóság és a vágy ábrázolását.

Értékeld a meghatározást!
(Pozitív: 0 / Negatív: 0)

A szó eredetete, etimológiája

A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!

A "délibáb" szó eredete a török nyelvből származik. A törökben "dalab" vagy "dalap" szóval jelentik azt a jelenséget, amikor a forró levegőben látványosan torzulnak a tárgyak, és úgy tűnik, mintha víz vagy tó lenne előttünk. Ezt a jelenséget átvette az arab nyelv is, ahol "dilab" vagy "dalabah" formában használják ugyanebben az értelemben.

A magyarba a szó közvetett úton jutott el. Az oszmán-török hatásra a 16-17. században több török kifejezés került be a magyar nyelvbe, köztük a "délibáb" is. Eredetileg főleg az írók és költők használták ezt a szót műveikben, hogy egy misztikus, varázslatos légkört idézzenek fel vele. A délibáb kifejezés tehát az oszmán-török nyelvből átvett szóval lett része a magyar nyelvnek.

Egy kicsit bonyolultabb az etimológiai eredete, ugyanis a török "dalab" szó eredete is vitatott. Van olyan elmélet, amely szerint az eredeti forrása az arab "dilab" vagy "dalabah" szó, míg mások az óperzsa "dil" vagy "dilap" szóból eredeztetik. Az óperzsa szó jelentése "szív", és a délibáb kifejezésben valószínűleg azért használták, mert a látványos torzulás miatt úgy érezhetjük, mintha a szívünk játszik velünk.

Összességében tehát a "délibáb" szó eredete a török nyelvből származik, de közvetett módon, az arab vagy akár az óperzsa nyelven át érkezett a magyarba.

Szófaja és helyesírása

főnév

Példamondatok

1. A kora reggeli ködben elmosódó fák mintha délibábként táncoltak volna.
2. Az éhes túrázók a távolban látták a délibábként felvillanó tónak látszó területet.
3. A forró nyári napon a délibáb olyan illúziót keltett, mintha egy víztükör felett sétálnánk.
4. A vidéki tanyák mellett gyakran megjelenik a délibáb, mely csodálatos látványt nyújt az esti naplementében.
5. A hőségben járkálva úgy tűnt, mintha a délibáb szinte elérhető közelségbe hozná a messzeséget.
6. A régi történetek szerint a délibáb veszélyes csapdába csalhatja az eltévedt vándort.
7. Az álmos falu utcái között néha felbukkan egy-egy délibábként táncoló alak.
8. A fényes nappalban a délibáb olyan varázslatos látványt nyújt, mintha megjelent volna egy másik világ.
9. Az őszi reggelente az alacsonyan szálló ködök délibábhoz hasonló képeket festenek a vidéki tájon.
10. A rajzfilmekben gyakran jelenik meg a délibáb, mint misztikus és varázslatos jelenség.

Rokonértelmű szavak

káprázat, vízió, látszat, illúzió, mirázs

Fonetikus átírás

/dɛːlibaːb/

Betűrendben közeli szavak

tucsok, bombazo, bubaj, teboly, szep, delibab, felhoszakadas, harckocsi, aranyelet, jelszo, varmegye,