neuraszténia

neuraszténia szó jelentése

A 'neuraszténia' egy pszichés eredetű, lelki eredetű betegség, melyet a fáradékonyság, kimerültség és a mentális-érzelmi instabilitás jellemzi. A neuraszténia során az egyén hajlamos a túlzottan intenzív érzelmekre, szorongásra és ingerlékenységre. A betegek gyakran panaszkodnak állandó fáradtságra, alvászavarokra, memóriazavarokra és koncentrációs nehézségekre. A neuraszténia fogalma a pszichiátriában és a pszichológia területén ismert. Az 1800-as évek vége felé kezdett elterjedni és sokáig széles körben használták ezt a diagnózist. A neuraszténia gyakran összefüggésbe hozható az életmód változásaival, például a gyorsan változó modern társadalommal és a stresszel teli életstílussal. Fontos megjegyezni, hogy a neuraszténia nem szerepel az aktuális diagnosztikai rendszerekben (például DSM-5 vagy ICD-11), de továbbra is használt fogalom lehet korábbi időszakok betegségelértelmezéseiben és kutatásaiban.

A szó eredetete, etimológiája

A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!

A "neuraszténia" szó eredetileg egy pszichiátriai diagnózis volt, amelyet a 19. század végén vezettek be. A kifejezés a görög "neuron" (ideg) és "astheneia" (gyengeség) szavakból ered.

A neuraszténia fogalma az amerikai neurológus és pszichiáter George Miller Beard-hez köthető, aki először írta le a jelenséget 1869-ben. Beard egy olyan állapotot akart leírni, amelyben az emberek folyamatosan fáradtnak, kimerültnek és idegesnek érezték magukat, de nem voltak konkrét fizikai okok a tüneteik mögött. A neuraszténia tehát egyfajta funkcionális betegségnek tekinthető, amely az idegrendszer kimerülésével és rendellenességeivel kapcsolatos.

A neuraszténia fogalma gyorsan terjedt és népszerűvé vált az orvostudományban, különösen az Egyesült Államokban és Európában. A tünetek között szerepeltek a fáradtság, alvászavarok, ingerlékenység, koncentrációs nehézségek és emésztési problémák.

Azonban ahogy fejlődött az orvostudomány és a pszichiátria, a neuraszténia fogalma elvesztette a jelentőségét és hatékonyságát. A tüneteket más kórképekbe sorolták be vagy újabb, pontosabb diagnosztikai kategóriákat hoztak létre.

Ma már a "neuraszténia" kifejezés nem használatos a hivatalos orvosi szakirodalomban, de azért fontos volt a pszichiátriai diagnosztika fejlődése szempontjából, valamint segített felhívni a figyelmet az idegrendszer és a pszichés egészség kapcsolatára.

Szófaja és helyesírása

főnév

Példamondatok

1. A neuraszténia egy olyan mentális állapot, amelyben fáradtság, kimerültség és koncentrációs nehézségek jelentkeznek.
2. A neuraszténia tünetei közé tartozik az állandó szorongás, az alvászavarok és az ingerlékenység.
3. Sokan a mai modern életmód miatt szenvednek neuraszténiában.
4. A neuraszténia a stressz és túlzott munkaterhelés következménye lehet.
5. A kezelés során általában pihenésre, stresszkezelési technikákra és pszichoterápiára van szükség.
6. Az orvosok gyakran diagnosztizálnak neuraszténiával küzdő betegeket a tünetek alapján.
7. A neuraszténia hosszabb távon negatív hatást gyakorolhat az egyén életminőségére és teljesítményére.
8. A neuraszténia kezelésében fontos szerepet játszik az egészséges életmód kialakítása és a stressz csökkentése.
9. A neuraszténia gyakran összetéveszthető más mentális betegségekkel, mint például a depresszió vagy az általános szorongás.
10. Fontos a korai felismerése és kezelése a neuraszténia tüneteinek, hogy megelőzzük az esetleges súlyosbodást.

Rokonértelmű szavak

kimerültség, idegesség, idegfáradtság, neurózis, pszichikai kimerültség

Fonetikus átírás

nɛurɒsteːniɒ

Betűrendben közeli szavak

nettó, neuma, neuralgikus pont, neuralgikus_pont, neurális, neuraszténia, neurológia, neuropátia, neurotikus, neurotoxin, neurózis,