kánon

kánon szó jelentése

A 'kánon' szó jelentése és fogalma a magyar nyelvben a következőképpen határozható meg: Jelentése: 1. Eredetileg a zenei kifejezés vált ismertté, ahol a kánon egy olyan többszólamú zenei műfaj, amelyben egymás mellett, egymással harmonizálva hangzanak el az azonos dallamot éneklő vagy játszó résztvevők. 2. Átvitt értelemben a kánon a klasszikus irodalom, tudomány, művészetek területén is használt fogalom lett. Itt a kánon olyan alkotások gyűjteményét jelenti, amelyeket egy adott időszakban vagy kultúrában kiemelkedőnek, meghatározónak tartanak. Fogalma: A 'kánon' fogalma egyértelművé teszi, hogy egy adott területen milyen műveket vagy alkotásokat tekintenek mérvadónak, kiemelkedőnek. A kánonba tartozó alkotásokat általában klasszikusnak, fontosnak és hosszú távon hatóknak tekintik. A kánon nem statikus és változhat az idővel vagy más szempontok alapján. A kánonhoz tartozó alkotások gyakran tanulmányozottak és referenciaként szolgálnak a kultúra, tudomány vagy művészetek területén.

A szó eredetete, etimológiája

A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!

A "kánon" szó eredetileg görög eredetű, és az ókori Görögországban használták. A görög "kanon" szó eredeti jelentése "szabály", "mérték" vagy "minta". A szó későbbi változatai is megtalálhatóak a latin és az óangol nyelvben is.

A kánon fogalma az idők során többféle jelentéssel bírt. Az ókori Görögországban a kánonokat törvényekre vagy szabályokra alkalmazták, amelyek irányították az egyes társadalmi csoportok viselkedését és tevékenységét. Ezen túlmenően, a görög irodalomban a kánonok olyan klasszikus művekre utaltak, amelyeket a szerzőknek követniük kellett.

A keresztény hagyományban a kánon fogalma átvette ezeket az ókori értelmezéseket, de új értelmet is kapott. A 'Bibliai kánon' például a Biblia elfogadott könyveit jelenti, amelyeket az egyház hivatalosnak tekint.

Az etimológiai eredetén túl, a "kánon" szó ma már általánosan használt fogalom, amely jelenthet normát, standardot vagy referenciapontot bármely területen, például a művészetben, irodalomban vagy zenei szerkesztésben.

Szófaja és helyesírása

főnév

Példamondatok

1. Jóváhagyta a kánonokat a vallási tanács.
2. Ez a könyv nem tartozik a klasszikus irodalom kánonjába.
3. A művész saját kánonját követve alkotja meg műveit.
4. A zenetörténészek szerint Bach kompozíciói a barokk zene kánonjának alapjai.
5. A kulturális kánon része az irodalmi, képzőművészeti és zenei alkotásoknak.
6. Az egyetemek gyakran tanítják a nyugati filozófiai gondolkodás nagy alakjait a filozófiai kánon részeként.
7. Az újságírók és szerkesztők a hírek kánonját követik, amikor meghatározzák, hogy mi kerül be a lapba és mi nem.
8. A színészek nagyszerűen interpretálták Shakespeare drámáit, amelyek elengedhetetlen részét képezik az angol nyelvű színház kánonjának.
9. Az iskolai tananyagban szereplő kötelező olvasmányok közül több is az irodalmi kánonhoz tartozik.
10. A modern művészeti kiállítás célja, hogy bemutassa a kortárs műveket és így bővítse a művészeti kánon határait.

Rokonértelmű szavak

szabály, norma, előírás, törvény, rendelkezés

Fonetikus átírás

/'kaːnon/

Betűrendben közeli szavak

kánikula, kaniszter, kannelura, kannibál, kanóc, kánon, kanonikus, kanonizálás, kánonjog, kanonok, kanópuszedény,