ifjusag

ifjusag szó jelentése

Az "ifjúság" szó jelentése és fogalma a magyar nyelvben a következőképpen definiálható: Az "ifjúság" egy olyan kifejezés, amely a fiatal korosztályt, azaz a serdülőket és fiatal felnőtteket jelenti. Ez a korszak általában az életkor alapján határozódik meg, és általában tinédzser kortól egészen a húszas évekig tart. Az ifjúság időszaka gyakran jellemző az intenzív testi és érzelmi változásokra, valamint az identitás kialakulására. Az ifjúság szó nem csupán egy életkori csoportot határoz meg, hanem egy olyan állapotot is, amelyre a fiatalok jellemzőek. Az ifjúság időszakát gyakran az útkeresés, a kalandvágy és a függetlenség iránti vágy jellemezheti. Ebben az időszakban a fiatalok sok új tapasztalatot szereznek, elkezdik megtalálni helyüket a világban és kialakítják saját nézeteiket és értékeiket. Az ifjúság fontos időszak a fejlődésben, mivel ez az időszak lehetőséget ad arra, hogy az emberek megtapasztalják és felfedezzék magukat, megtalálják a saját érdeklődési területeiket és céljaikat. Az ifjúság gyakran kapcsolódik az energiával, a kreativitással és az újdonsült függetlenséggel. A fogalom széles körben használt a társadalomban, és számos területen fontos szerepet játszik, mint például az oktatás, a kultúra, a politika és a gazdaság. Az ifjúság jellemzőinek megértése és támogatása kiemelt fontosságú lehet a fiatalok egészséges fejlődése és sikeres jövője szempontjából.

A szó eredetete, etimológiája

A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!

A "ifjúság" szó eredetileg az ómagyar nyelvből származik. Az ómagyar nyelvben ez a szó "ifju" alakban jelent meg, ami azt jelentette, hogy fiatal vagy ifjú. Az "ifju" szó a török nyelvből került átvételre, és a török "ihtiyar" szóból eredeztethető, ami annyit jelentett, hogy idős vagy öreg.

A középkorban a magyar nyelvben jelent meg először a "ifjúság" szóalak, amely egyfajta többesszám formája az "ifju" szónak. A kifejezést kezdetben elsősorban azokra a fiatal emberekre használták, akik még nem léptek be a felnőttkorba. Később azonban a jelentése kibővült, és már általánosan arra az életszakaszra utalt, amikor valaki fiatal és tele van energiával.

Az "ifjúság" szó tehát a török nyelvből került átvételre, és az ómagyar nyelvben alakult ki a középkorban. Az etimológiai eredete tehát török eredetre vezethető vissza.

Szófaja és helyesírása

főnév

Példamondatok

1. A város ifjúsága összegyűlt a parkban tartott koncerten.
2. Az ifjúság nagy izgalommal várta az új film premierjét.
3. A fiatalok számára fontos, hogy olyan programokat találjanak, amelyek megfelelnek az ifjúsági érdeklődésnek.
4. Az ifjúság hatalmas bulit csapott a barátjuk születésnapján.
5. A kormány tervezi, hogy több támogatást biztosít az ifjúsági munkahelyteremtésre.
6. Az ifjúság kreatív megoldásokkal próbálja felhívni a figyelmet az éghajlatváltozás problémáira.
7. Az ifjúság egyre többet foglalkozik a mentális egészséggel és a testi aktivitással.
8. Az ifjúság szeretne aktív részese lenni a társadalom alakításának és fejlődésének.
9. A közösségi médián keresztül az ifjúság könnyedén osztja meg gondolatait és élményeit egymással.
10. Az ifjúság nagyon lelkesen jelentkezik önkéntes munkákra és segítenek a rászorulóknak.

Rokonértelmű szavak

fiatalok, ifjúkor, ifjúkori évek, fiatalság, fiatal évek, serdülőkor

Fonetikus átírás

[iɸjuːʃaːɡ]

Betűrendben közeli szavak

disznool, jolesik, orveny, figuras, okornyal, ifjusag, pinter, gyaszjelentes, tyukszem, leepites, zaradek,