kéve

kéve szó jelentése

A "kéve" szó jelentése és fogalma a magyar nyelvben a következő: A "kéve" egy régi, kevéssé használt szó, amelyet általában a fenyőfélék csúcsának vagy hajtásának nevezünk. A kéve lehet egyenes vagy kanyargós, és gyakran díszítőelemként használják karácsonykor, amikor a fenyőfákra vagy más növényekre különböző díszeket aggatnak. Emellett a "kéve" szó néha azt is jelenti, hogy valaki vagy valami tekervényes, bonyolult vagy kuszának tűnik. Példák a használatra: - A karácsonyfa díszei között sok színes kéve volt. - Az utak mentén gyakran látni fenyőfákat, amelyeken kévék teremnek. - Az életünkben néha felmerülhetnek olyan kérdések, amelyekben elakadunk és úgy tűnik, hogy minden kéve és nehéz megoldani őket.

A szó eredetete, etimológiája

A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!

A "kéve" szó eredetét és kialakulását a magyar nyelv szempontjából vizsgálva az alábbiakban ismertethetjük:

A "kéve" szó egy régi magyar eredetű kifejezés, amely a növényvilágban megtalálható fás szárú növények egyikét jelenti. Eredetileg a "kéve" szó jelentése "nád" vagy "sás". A középkorban a kéve kifejezést használták a nád, rokon értelmű növények megnevezésére.

Az eredeti jelentésből kiindulva a "kéve" szó értelmezése később kitágult, és elkezdett általánosabb értelemben is használatos lenni. Így ma már nemcsak a nád és sás jelölésére használják, hanem különféle fás szárú növényeket is takarhat, például fenyőféléket vagy más tűlevelűeket.

Az etimológiai eredetét tekintve nem egyértelmű, hogy honnan származik a "kéve" szó. Az előzményeit kutatva néhány elmélet merült fel:

1. A régészeti leletek alapján feltételezhető, hogy a kéve szó először a kelta vagy az ősi indoeurópai nyelvekben jelent meg. Ezekben a nyelvekben olyan növényeket neveztek kévének, amelyek használatosak voltak például fonál vagy kosárfonás céljából.

2. Más elméletek szerint a "kéve" szó eredete a török nyelvből származik, és kapcsolatba hozzák a "köveny" vagy "kövedény" szavakkal, ami egy edényt jelentett. Ebben az esetben a kéve arra utalhatott, hogy ezeket az edényeket valamilyen növény alapanyagból készítették.

Bár nincs egyértelmű bizonyíték az eredetére vonatkozóan, a "kéve" szóhoz kapcsolódó jelentések és használat már régóta jelen van a magyar nyelvben. Ezért fontos része a magyar nyelvi kincsnek és az ország természeti környezetének leírásában is gyakran felhasznált szó.

Szófaja és helyesírása

főnév

Példamondatok

1. A kertben találtunk egy hatalmas kévét.
2. A gyerekek ijedten sikoltottak, amikor meglátták a kévét a padlón.
3. A fiú bátran megfogta a kévét, és kiengedte az ablakon.
4. A kígyók között a kéve a legnagyobb méretű.
5. Az állatkertben lehetőség volt megérinteni egy élő kévét.
6. Az őserdőben óriási kévék csúszkáltak a fák között.
7. Soha nem felejtem el azt az élményt, amikor megláttam egy kévét élőben.
8. A kéve lassan és csendesen mozgott a fűben.
9. Az emberek nagy körültekintéssel közelítették meg a mérges kévét.
10. Egy ritka, színes kéve bukkant fel az újság címlapján.

Rokonértelmű szavak

kígyó, kigyó, csúszómászó

Fonetikus átírás

A fonetikus átírás a "kéve" szó kiejtéséhez a következő:

[ˈkeːvɛ]

Betűrendben közeli szavak

kétszínűség, kettes, kettő, kettős, kettőspont, kéve, kevély, kevélység, keverék, kevésbé, kéz,