konyok

konyok szó jelentése

A "könyök" szó a magyar nyelvben több jelentéssel is rendelkezik: 1. Testrész: A könyök az emberi test karjának ízülete, amely a felkar és az alkar találkozásánál található. 2. Helyzet: A "könyök" szó a köznapi nyelvben olykor azt jelenti, amikor valaki vagy valami megakadályozza mások előrelépését, elhelyezkedését vagy tevékenységét. Például: "A tömegben nem tudtam előrejutni, mindenhol könyököltek." 3. Mozgás: A "könyököl" igével azt fejezzük ki, amikor a karunkat támasztva vagy hajlítva nyugtatjuk a könyöknél valamire. Például: "Könyökölve támaszkodott az asztalra." 4. Mondatszerkezet: A "könyörgés" szóval pedig az imádkozás, kérés kifejezését értjük. Például: "Egy ládányi élelemért könyörgött az elesetteknek." Fontos megemlíteni, hogy a "könyök" szó jelentése és fogalma változhat kontextustól függően.

A szó eredetete, etimológiája

A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!

A "könyök" szó eredete és kialakulása az ómagyar nyelvben nyomon követhető. Az eredeti forma a "könü" volt, ami a közép-magyar korban átalakult a "könyök" formára.

Az etimológiai elemzések szerint a szó eredeti jelentése valószínűleg "hajlított testrész". A "könü" szó ugyanis a hun és a török nyelvekben is hasonló jelentéssel bírt, és ezekből a nyelvekből kerülhetett át az ómagyarba.

A "könyök" szó valószínűleg az ősi magyarok életmódjával és tevékenységeivel kapcsolatosan alakult ki. Az őseink gyakran használták a könyöküket például a vadászat során, amikor íjjal vagy lándzsával lőttek vagy dobáltak. Emellett az élet más területein, például mezőgazdaságban is gyakran alkalmazták a könyöküket.

Az ómagyarban a "könü" szó több jelentéssel is rendelkezett, nem csak a testrészre utalt, hanem átvitt értelemben is használták. A közép-magyar időszaktól kezdve azonban már inkább csak a testrészt jelölte.

Összességében tehát a "könyök" szó eredete és kialakulása az ómagyar nyelvben található, és valószínűleg az ősi magyarok életmódjával és tevékenységeivel kapcsolatosan alakult ki.

Szófaja és helyesírása

főnév

Példamondatok

1. Fáj a könyököm, valószínűleg túl sokat írtam.
2. Ütközött a könyökünk a tömegben, amikor ki akartunk jutni a buszból.
3. A kisbabám mindig az asztalhoz emeli a könyökét, ha enni szeretne.
4. Az orvos azt tanácsolta, hogy hajlítsam meg a könyökömet, amikor fájdalmat érzek.
5. A baleset után begipszelték a könyökömet, hogy segítsen a gyógyulásban.
6. Az asztalra támaszkodva pihentetem a fejem a könyökömön.
7. A sportoló eltalálta az ellenfele könyökét, ami miatt megsérült.
8. A festő óvatosan lehajolt, hogy ne üsse be a könyökét az alacsony ajtófélfába.
9. Előtte szokás volt az embereknek felkarolni egymást, most viszont inkább csak megérintik egymás könyökét üdvözlésképpen.
10. A karatés harcos egy erős ütéssel vágott az ellenfele könyökére.

Rokonértelmű szavak

alkar, kis kar, könyökcsukló, könyöklő, könyökhajlat

Fonetikus átírás

['køɲøk']

Betűrendben közeli szavak

gesz, vakfolt, ellenreformacio, hazafele, rozsda, konyok, ir [3], erdekes, zubbony, racionalizmus, cimtar,