JelentéseEredeteSzófaja Példamondatok

korbacs

korbacs szó jelentése

A 'korbács' szó a magyar nyelvben egy tárgyat vagy eszközt jelöl, amelyet arra használnak, hogy ütéssel vagy korbácsolással fájdalmat okozzanak valakinek vagy valaminek. A korbács hagyományosan egy hosszú, rugalmas fonott kötélből vagy bőrszíjból készült eszköz, amelynek végén csípős, fájó hatású horog, golyó vagy szalag található. A korbácsot általában állatokat hajtani vagy vezetni használják, de történelmileg emberszámba menőket is korbácsoltak vele büntetés vagy megtorlás céljából. A 'korbács' szó gyakran használjuk az átvitt értelemben is, például egy nehéz helyzetben lévő személyre vonatkoztatva, hogy szenvedést vagy nyomást tapasztaljon.

Értékeld a meghatározást!
(Pozitív: 0 / Negatív: 0)

A szó eredetete, etimológiája

A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!

A "korbács" szó eredete és kialakulása a magyar nyelvben megfigyelhető. Az etimológiai kutatások szerint a szó a török nyelvből került át a magyarba.

A török nyelvben a "kırbaç" vagy "kırbaş" szó hasonló jelentéssel rendelkezik, és "korbácsot" vagy "ostort" jelent. A török szó valószínűleg a közép-ázsiai törzsi nyelvekből, például az ótürkből vagy a kazakból ered.

A kifejezés vélhetően az oszmán-török hódítások során került kapcsolatba a magyar nyelvvel. Az oszmán-törökökkel való érintkezés során több török szó is bekerült a magyarba, és ezek között található a "korbács" is.

Az "ostor" és "korbács" kifejezéseket sok helyen használják szinonimaként, de fontos megjegyezni, hogy az ostor általában hosszabb és vastagabb, míg a korbács rövidebb és vékonyabb.

Összességében tehát a "korbács" szó eredete a török nyelvből eredeztethető, és valószínűleg az oszmán-török hódítások során került kapcsolatba a magyar nyelvvel.

Szófaja és helyesírása

főnév

Példamondatok

1. A korbács hangos csattanással suhintott a levegőben.
2. Az őrök kezében korbácsokkal fenyegették a rabokat.
3. A cowboyok a lovaik hátáról ügyesen lengettek korbácsot.
4. Az ostor korbácsként csapódott a szélben.
5. A cirkuszi artisták a magasból lógva mutatták be a korbácsos trükkjüket.
6. Az akrobaták közül egyikük könnyedén hajította át a korbácsot a másik kezébe.
7. A lovasversenyen a versenyzők lendületesen hajigálták a korbácsot a levegőbe.
8. Az idomár határozott mozdulatokkal irányította a lovakat, miközben fenyegetően lengette a korbácsot.
9. A vadász előrehajolt és halkan csapta össze a korbács végeit, hogy felriasztsa az állatokat.
10. Az ősi rituálén az istenek képviselői hosszú, díszes korbácsokkal táncoltak és jártak át az ünnepi tűz fölött.

Rokonértelmű szavak

ostor, szegecses ostor, csikorgó ostor, paskoló, korbácsoló, húzókorbács

Fonetikus átírás

/korbɑːtʃ/

Betűrendben közeli szavak

kancellar, ur, este, nevszo, hajnal, korbacs, cegtabla, puspok, rekamie, bok, tabori,