hajnal
hajnal szó jelentése
A 'hajnal' szó jelentése és fogalma a magyar nyelvben a következőképpen definiálható: 1. Időpont: A hajnal a napfelkelte előtti időszakot jelenti, azaz az éjszaka és a reggel közötti átmeneti időszakot. Ez az időszak általában akkor kezdődik, amikor az égbolt kezd világosodni, és addig tart, amíg a Nap fel nem kel. 2. Természeti jelenség: A hajnal egy természeti jelenség is, amikor a napfény elkezd áthatolni az éjszaka sötétjén, és lassan megvilágítja a környezetét. Ez általában csodálatos színekben pompázó égboltot eredményez. 3. Átvitt értelemben: A 'hajnal' szó átvitt értelemben használható is arra, hogy valamit vagy valakit egy új kezdet vagy remény jeleként jellemezzen. Például mondhatjuk, hogy valaki hajnali csillagnak nevezhető, ami azt sugallja, hogy valaki fontos és különleges szerepet játszik mások életében. 4. Költészetben: A 'hajnal' szó gyakran előfordul a költészetben is, mint metafora vagy szimbólum. Gyakran használják az újjászületés, a remény vagy a megújulás szimbólumaként. Összességében a 'hajnal' szó a magyar nyelvben egy időpontot, természeti jelenséget és átvitt értelmet foglal magában, amelyek mind fontos szerepet játszanak a mindennapi életben és a kultúrában.
Értékeld a meghatározást!
A szó eredetete, etimológiája
A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!
A "hajnal" szó eredetileg a magyar nyelvbe került, és a hajnalt, azaz a napfelkeltét jelenti. Az etimológiai gyökere a közép-ázsiai török "hają", ami "világosodás" vagy "világosság" jelentésű. Ez az elnevezés a magyar nyelvben hosszú története során sok változáson ment át.
A közép-ázsiai török nyelveken keresztül a szó a magyarokhoz érkezett, valószínűleg a kunokon keresztül, akik a 9. és 10. században érkeztek Európába. A kunoknak köszönhetően több török eredetű szó került be a magyar nyelvbe.
Az eredeti török "hają" az idő múlásával kiejtési és hangtani változásokon ment át, így alakult át a "hajnal" szóvá. A szó jelentése azonban megmaradt, és napfelkelte vagy világosodás értelmében használjuk.
A "hajnal" szó tehát magyarul keletkezett, de eredeti formája egy másik nyelvből származik. Ez a példa jól mutatja, hogyan alakulnak ki és változnak az egyes szavak a nyelvek közötti kölcsönhatások során.
Szófaja és helyesírása
főnév
Példamondatok
1. Minden reggel a hajnal első sugarai ébresztenek fel.
2. A hajnal harmatcseppekkel borítja be a friss füvet.
3. A madarak vidáman csicseregnek a hajnali órákban.
4. A hajnal csendjét csak a távoli autók zajának hallatszó hangja töri meg.
5. A hajnali köd elrejti az utakat és a távoli hegyeket.
6. A hajnali frissesség felébresztette bennem az új reményt.
7. A hajnali szél zizegése kísérte utamat a sötétben.
8. A hajnal színei gyönyörűen tükröződtek a tenger felületén.
9. Az első napsugarak megérintették az arcunkat, ahogy kiléptünk a hajnalba.
10. A festményen egy csodálatosan festett hajnal látható, amely átmegy az éjszakából a nappalba.
Rokonértelmű szavak
reggel, pirkadat, hajnalfény, hajnalhasadás, napfelkelte, virradat
Fonetikus átírás
[hajnɑl]
Betűrendben közeli szavak
csajka, kancellar, ur, este, nevszo, hajnal, korbacs, cegtabla, puspok, rekamie, bok,