konfabuláció

konfabuláció szó jelentése

A "konfabuláció" szó jelentése és fogalma a magyar nyelvben: A konfabuláció egy pszichológiai és neurológiai jelenség, amelyet a memória zavara jellemez. Ez a kifejezés olyan hibás emlékezetre utal, amikor valaki olyan eseményekről vagy tényekről beszél, amelyek nem történtek meg vagy nincsenek alátámasztva semmilyen valóságos tapasztalattal vagy információval. A konfabuláló egyén nem szándékosan hazudik vagy manipulálja az információt, hanem hamis emlékeket hoz létre és fogalmaz meg anélkül, hogy tudatában lenne annak, hogy azok nem valósak. Ezek az emlékek gyakran érzelmileg jelentős eseményekkel vagy szituációkkal kapcsolatosak, és az agyban bekövetkező hibák, sérülések vagy betegségek eredményei lehetnek. A konfabuláció jellemzően olyan állapotokkal társul, mint például az agykárosodás, az Alzheimer-kór, a Korsakov-szindróma és más demenciák. Az ilyen betegek gyakran elbeszélnek kitalált történeteket vagy téves információkat adnak közre, mivel a memóriavesztés miatt nem tudják pontosan emlékezni a múltra vagy a jelenre. A konfabulációt gyakran nehéz felismerni, különösen ha az egyén magabiztosan és következetesen állítja az emlékeit. A diagnózis és a kezelés általában pszichiáterek, neurológusok vagy más szakemberek bevonásával történik, akik segíthetnek a betegség okainak megértésében és az esetleges korrekcióban.

A szó eredetete, etimológiája

A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!

A "konfabuláció" szó eredetét az angol "confabulate" szóból lehet nyomon követni. Az angol szó eredete a latin "confabulari" kifejezésre vezethető vissza, amelynek jelentése "beszélgetni, pletykálni". A latin kifejezés összetett szó, amely a "com-" előtagot tartalmazza, ami azt jelenti, hogy "együtt", valamint a "fabulari" igét, ami azt jelenti, hogy "elmesélni".

A "konfabuláció" szó jelentése tehát lényegében az, hogy valaki olyan dolgokat mesél el vagy állít, amelyek nem történtek meg valóságosan. Ez lehet tudatos vagy akár tudattalan folyamat is.

A konfabuláció fogalma először a pszichológiában és neurológiában jelent meg. Pszichológiai értelemben a konfabuláció egy olyan tünet lehet, amikor valaki hamis emlékeket vagy eseményeket hoz létre és hisz ezeknek az emlékeknek. Neurológiai értelemben pedig a konfabuláció olyan állapotot ír le, amikor valaki hamis információkat ad elő anélkül, hogy lenne szándéka hazudni vagy csalni.

Az etimológiai elemzés alapján tehát a "konfabuláció" szó eredete az angol és latin nyelvbe vezethető vissza, ahol a beszélgetés és elmesélés fogalmait kombinálják, hogy létrehozzanak egy olyan kifejezést, ami a hamis információkra és emlékekre utal.

Szófaja és helyesírása

főnév

Példamondatok

1. A betegség miatt a memóriája meggyengült, és gyakran konfabulál.
2. Az idős ember egyre többet konfabulál, és nem tudja megkülönböztetni a valóságot a képzelettől.
3. A pszichológus segített neki az emlékek és a konfabuláció közti különbség felismerésében.
4. A baleset után több hónapig konfabuláltam az eseményekkel kapcsolatban.
5. A demencia előrehaladtával az illető egyre többet konfabulál, és fiktív történeteket mesél másoknak.
6. Az alkohol hatására sokan hajlamosak konfabulálni és kitalált történeteket mesélni.
7. A tanúvallomás során a gyanúsított konfabulált, hogy eltussolja a bűnösségét.
8. Az álombeli szereplők és helyszínek konfabuláció eredményei, amelyek nem kapcsolódnak a valóságos eseményekhez.
9. Az idős szomszéd néha konfabulál, és olyan dolgokról beszél, amik sosem történtek meg.
10. A pszichiáter segített neki kezelni a konfabulációt és visszatérni a valóságba.

Rokonértelmű szavak

kitalálás, koholt történet, képzeletbeli esemény, hamis emlék

Fonetikus átírás

[konfabuláció]

Betűrendben közeli szavak

kondít, kondoleál, konduktív, konduktív_nevelés, konduktor, konfabuláció, konfekció, konfekcionál, konferanszié, konferencia, konfiguráció,