hamu

hamu szó jelentése

A "hamu" szó jelentése és fogalma a magyar nyelvben: A "hamu" egy szubsztantívum, amely a tűz által elégett és földi maradványokat, illetve azok porrá tört állapotát jelenti. A hamu olyan anyag, amely hátramarad a tűz után, amikor az égési folyamat során elégett anyagokra kialakuló perzselési termék. A hamu gyakran szürkés vagy fehéres színű por formájában jelenik meg, és könnyen elszállítható vagy szétszóródhat. A hamut hagyományosan használták például a kandallók, kemencék vagy tüzek kitakarításához. Gyakran ismertek a mondások és közmondások is, amelyekben a "hamu" metaforikus értelemben utalhat a múlásra, az elmúlásra vagy az elszálló időre. Emellett a hamut sok kultúrában és vallásban rituális célokra is használták, mint például a gyász vagy megtisztulás jelképe. Fontos megemlíteni, hogy a "hamu" szó más kontextusban is előfordulhat. Például az "hamuvá lett" kifejezés arra utalhat, hogy valami teljesen megsemmisült vagy elpusztult.

A szó eredetete, etimológiája

A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!

A "hamu" szó eredete az ócska, megégett anyagokra utal, amelyek hamuvá válnak a tűzben. A szó eredetileg az indoeurópai *kem- gyökérből származik, ami "égetés" vagy "tűz" jelentésű. Ez a gyökér a latinban "cinis" formájában jelent meg, amelyből számos nyelvben kialakult a "hamu" vagy hasonló jelentésű szavak.

A magyarban a "hamu" szó valószínűleg az ómagyar kori szláv hatásra alakult ki. Egyes vélemények szerint a szó eredeti alakja "hám" lehetett, amelynek jelentése "héj, külső réteg". A középkorban a tűzhelyen megmaradt hamut hámosságának nevezték, majd ez a kifejezés hamarosan általánossá vált az égetett anyagok hamujának elnevezésére.

A magyar nyelvben a "hamu" szó több összetételben is előfordul, például "hamufogó", ami arra utal, hogy valami képes felfogni és megtartani a hamut. Emellett néhány régies kifejezésben is megtalálható, mint például a "hamuszürke", ami egy szürke árnyalatot jelöl.

Összességében a "hamu" szó eredete az ócska, megégett anyagokra való utalást tartalmazza, és az indoeurópai *kem- gyökből eredeztethető.

Szófaja és helyesírása

főnév

Példamondatok

1. A tűz után csak hamu maradt a kandallóban.
2. A cigarettázók hamutartót használnak a hamu eldobására.
3. Az öreg fa alatt vastag hamuhalom volt.
4. A vulkán kitörése során óriási mennyiségű hamut lövellt ki magából.
5. Az elhunyt nagymama hamvait a temetőben helyeztük el.
6. Az elszáradt virágokat megégetve csak hamuvá váltak.
7. A szél fújta hamu belepte az autókat és az utcát.
8. Az emberi test égett maradványai általában hamuvá válnak a krematóriumban.
9. A korai reggeli ködben úgy tűnt, mintha a tájon egy vékony rétegnyi hamu terült volna szét.
10. A középkori városok utcáin szokás volt a lovak által hagyott trágya helyett hamut szórni, hogy elfedje az utakon keletkező sár nyomait.

Rokonértelmű szavak

por, hamuszürke, hamuszín, hamufekete, hamuszálló, hamuváros

Fonetikus átírás

/'hɒmu/

Betűrendben közeli szavak

hazatalal, egyfajta, szoalak, gator, beerkezett, hamu, babos, riport, praline, ordogszantas, ele,