hallucináció

hallucináció szó jelentése

A "hallucináció" szó jelentése és fogalma a magyar nyelvben: A hallucináció egy olyan észlelési jelenség, amikor valaki olyan dolgokat lát, hall vagy érez, amelyek valójában nem léteznek vagy nem jelennek meg a külső világban. Ez az érzékletes tapasztalat általában erőteljes és élethű lehet, és az érintett személy számára valóságosnak tűnik. A hallucinációk gyakran társulhatnak mentális betegségekhez, például skizofréniához vagy pszichózishoz, de előfordulhatnak droghasználat, alkoholmérgezés vagy más fizikai vagy neurológiai állapotok esetén is. A hallucinációk lehetnek vizuálisak (látásbeli észlelések), auditívak (hallásbeli észlelések), taktilisak (érintésbeli észlelések), olfaktórikusak (szaglásbeli észlelések) vagy gustatórikusak (ízérzékelésbeli észlelések). Az hallucinációk intenzitása és tartóssága változó lehet, és lehetnek pozitív (pl. valóságosnak tűnő hangok hallása) vagy negatív (pl. hiányérzetek) jellegűek. Fontos megjegyezni, hogy a hallucinációk nem valóságosak és nem külső forrásokból származnak. Az érintett személyek általában képesek megkülönböztetni a hallucinációkat a valóságos észlelésektől, bár ez nem mindig könnyű vagy egyértelmű. A hallucinációk lehetnek kellemesek vagy kellemetlenek, és befolyásolhatják az egyén hangulatát, gondolkodását és viselkedését.

A szó eredetete, etimológiája

A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!

A "hallucináció" szó eredetileg a latin "hallucinatio" szóból származik, amelynek jelentése "káprázat" vagy "illúzió". A latin szó eredetét azonban nem teljesen ismerjük.

A hallucináció a görög "allos" (más) és "kinea" (mozgatni) szavakból eredhet, amelyek összevonásával a "hallucinare" kifejezést alkották. Ez a jelentése pedig "képzeletbeli látomásokat látni vagy érzékelni".

A hallucináció fogalmát először az ókorban értelmezték, és a különböző vallásokhoz és spirituális gyakorlatokhoz kapcsolódó tapasztalatokra utaltak. Az idők során azonban kiterjedtebb jelentést nyert, és ma már általában olyan tapasztalatot jelent, amikor valaki olyan dolgokat lát, hall vagy érez, amelyek valójában nem léteznek.

Az etimológia tehát arra utal, hogy a hallucináció eredetileg olyan képzeletbeli látomásokra utalt, amelyek eltérnek a valóságos érzékelésünktől.

Szófaja és helyesírása

főnév

Példamondatok

1. Az emberi agy különös módon működik, hiszen képes hallucinációkat előidézni.
2. A drogok hatása alatt álló személyek gyakran tapasztalnak hallucinációkat.
3. A szellemi betegségben szenvedő emberek gyakran hallucinálnak, és olyan dolgokat látnak és hallanak, amik valójában nem léteznek.
4. A művészek néha a képzeletükből inspirálódva hoznak létre hallucinációs jellegű alkotásokat.
5. Az erős láz gyakran okozhat hallucinációkat a betegekben.
6. Az idősek között előfordulhatnak hallucinációk, amelyeket az agy öregedése okoz.
7. A poszttraumás stressz-szindrómában szenvedők gyakran tapasztalnak vissza-visszatérő hallucinációkat.
8. A pszichedelikus drogok fogyasztása néha rövid távú hallucinációkat okozhat.
9. A vizuális hallucinációk esetén az ember látványos dolgokat pillanthat meg, amik valójában nincsenek ott.
10. A hanghallucinációk során a betegek olyan hangokat hallanak, amelyek mások számára nem hallhatók.

Rokonértelmű szavak

képzelődés, álomkép, képzeletbeli látomás, illúzió, fantomlátás

Fonetikus átírás

[hɑˈʎut͡siːnaːtioː]

Betűrendben közeli szavak

hallgat, hallgatag, hallgatás, hallgató, hallócsontocska, hallucináció, hallucinál, hallucinogén, halma, halmozás, haló,