fesu

fesu szó jelentése

A "fésű" szó a magyar nyelvben több jelentéssel is rendelkezik. 1. Egy eszköz, amelyet általában haj vagy szőr fésülésére használnak. A hagyományos fésűk tartós anyagból (például fa, csont vagy műanyag) készülnek, és fogazott részeik vannak, amelyek segítségével a hajat rendezni lehet. A modern fésűk különböző anyagokból, mint például műanyag vagy fémből is készülhetnek. 2. Népi hangszer, amelyet a népzenei hagyományban használnak. A népi fésű egy olyan hangszer, amelyet az emberi hang erősítésére és torzítására használnak. Általában egy vékony rézlemezről van szó, amelyet a fogai mentén meghajlítanak, majd a fogai között tartanak és megpendítik vagy megütik. 3. Az állatok testén található fogakkal rendelkező képződményeket is fésűnek nevezhetjük. Ez az értelemben vett fésű például a kopoltyúfésű, amely a halak kopoltyúiban található és segíti őket az oxigén felvételében vízben élve. A fésű tehát egy eszköz, amelyet a haj vagy szőr rendezésére használnak, de lehet egy népi hangszer vagy az állatok testén található fogakkal rendelkező képződmény is.

A szó eredetete, etimológiája

A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!

A "fésű" szó eredete a közép-keleti nyelvekre vezethető vissza. A magyarban is használt fésű szó a török "fesle" vagy az arab "fasl" szóból származik, amelyek mindkettő a hajkefét jelentik. A magyar nyelvbe való átvétel során a hangzás alakulása miatt alakult ki a "fésű" forma.

A fésű használata és kialakítása azonban jóval régebbre nyúlik vissza, mint maga a szó eredete. Az ókori Egyiptomban és Mezopotámiában már használtak fából vagy csontból készült hajkeféket. Később az asszírok és perzsák is alkalmazták az ilyen eszközöket.

A középkorban Európában a fémfésűk váltak népszerűvé, amelyek gazdagabb rétegekben aranyból vagy ezüstből is készülhettek. Különösen a nemesek és udvari hölgyek viselték hajukban díszítő célzattal.

A fésű továbbfejlesztése és tömeggyártása az ipari forradalom idején történt. Ekkor jelentek meg a műanyagfésűk, amelyek olcsóbbak voltak és könnyen maszszírozhatóak a hajban.

Ma a fésű továbbra is népszerű eszköz a hajápolásban és a frizurák kialakításában. Különböző típusai vannak, mint például a fogazott fésűk, hajvágó fésűk vagy hajkiegyenesítő fésűk.

Szófaja és helyesírása

A 'fésű' szó szófaja főnév.

Példamondatok

1. Kérlek, adj nekem egy fésűt, mert elakadt a hajam!
2. Minden reggel alaposan átfésülöm a hajamat.
3. A kisfiú felvette anyja fésűjét, és kifésülte a babája haját.
4. A fodrász úgy fésülte a hajamat, hogy csodaszép frizurát varázsolt belőle.
5. Az állatkereskedésben kapható fésűvel gondosan ápolhatod kedvenced szőrét.
6. A régész egy ősi temetkezésnél talált egy bronz fésűt.
7. A fiú fésű segítségével formázta a sörényét, mielőtt bemutatkozott a lánynak.
8. Az idős nő mindig magával viszi a táskájában a kedvenc ezüst fésűjét.
9. A divatbemutatón elképesztő frizurákat készítettek, melyekhez kreatív fésűket használtak.
10. Az énekesnő gyönyörűen fésült haja mindenki figyelmét magára vonzotta a koncerten.

Rokonértelmű szavak

fogó, petrezselyemfogó, tarisznya, tarisznya, szakállas, hajtű, hajtű, farkasölő

Fonetikus átírás

[fɛːʃʊː]

Betűrendben közeli szavak

masszor, gyeptegla, otvos, szilicium, muhar, fesu, szardella, szerepcsere, ezustfenyo, nyaruto, felvilagi,