JelentéseEredeteSzófaja Példamondatok

disszociáció

disszociáció szó jelentése

A "disszociáció" szó jelentése és fogalma a magyar nyelvben: A disszociáció olyan pszichológiai jelenség, amikor egy személy érzékelési, gondolkodási vagy élménybeli változásokat tapasztal, melyek során az egyén elveszíti a kapcsolatot a valósággal vagy saját identitásával. Ez azt jelenti, hogy a disszociáló személy eltávolodik a külvilágtól vagy önmagától, és néha úgy érezheti, mintha figyelmen kívül hagyná vagy megfigyelné önmagát. A disszociáció általában olyan pszichológiai problémákhoz kapcsolódik, mint például a poszttraumás stressz rendellenesség (PTSD), a diszociatív identitászavar (korábban többes személyiségzavar), a diszociatív amnézia vagy a deperszonalizációs/ derealizációs zavar. A disszociáció lehet enyhe vagy súlyosabb formában is előfordulhat, és átmeneti vagy tartós állapotként is fennmaradhat. Általánosságban véve, a disszociáció egy védekező mechanizmusnak tekinthető, amely segít az egyénnek kezelni és elviselni a stresszt, traumatikus eseményeket vagy más nehéz életeseményeket. Az egyén átmenetileg elválasztja az érzelmeket, gondolatokat vagy élményeket a tudatosságtól, ami lehetővé teszi számára, hogy túlélje a nehezebb időszakokat.

Értékeld a meghatározást!
(Pozitív: 1 / Negatív: 0)

A szó eredetete, etimológiája

A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!

A "disszociáció" szó eredete a latin "dissociatio" szóból származik, amely a "különválás" vagy "szétválasztás" jelentésű "dis-" előtaghoz kapcsolódik, ami azt jelenti, hogy 'ketté' vagy 'el' jelentést ad a szónak. A "sociatio" pedig 'társaság' vagy 'egyesület' jelentést hordoz.

A disszociáció pszichológiai értelemben az egyén tudatának, identitásának vagy élményeinek szétválását jelenti. Ez a folyamat lehet átmeneti vagy tartós, és gyakran trauma következményeként vagy stresszhelyzetben jelentkezik.

Az etimológiai elemzés alapján tehát a "disszociáció" szóban benne van az a gondolat, hogy az egyén egyes elemei vagy aspektusai elválnak egymástól, megszakítva ezzel az összetartozást vagy egységet.

Szófaja és helyesírása

Főnév

Példamondatok

1. A disszociáció egy pszichológiai jelenség, amikor az egyén elveszíti az összefüggést a saját érzékelése és gondolkodása között.
2. A disszociáció gyakran előfordul traumás események után, amikor az agy védekező mechanizmusként működik.
3. Az emberek disszociatív állapotba kerülhetnek, amikor úgy érzik, hogy kívülállók a saját testükben vagy a környezetükben.
4. A diszociatív zavarok olyan mentális betegségek, amelyekben az egyén rendszeresen tapasztalja a disszociációt.
5. A disszociáció lehet átmeneti állapot, de hosszabb ideig is fennállhat, és jelentős hatással lehet az egyén mindennapi életére.
6. Az emberek gyakran jelentik, hogy disszociálnak szélsőséges stresszhelyzetekben vagy szorongásos időszakokban.
7. A terapeuták olyan módszereket alkalmaznak, mint a kognitív terápia vagy a meditáció, hogy segítsenek az egyénnek megbirkózni a disszociációval.
8. Az orvostudomány még mindig kutatja a disszociáció pontos okait és kezelési lehetőségeit.

Rokonértelmű szavak

szétválás, szétoldódás, lehullás, elkülönülés, szétszakadás, elszakadás

Fonetikus átírás

/disszociáció/

Betűrendben közeli szavak

díszszemle, disszertáció, disszidál, disszidens, disszipáció, disszociáció, disszociatív, disszonancia, disszonáns, disztális, dísztávirat,