csond

csond szó jelentése

A 'csönd' szó jelentése és fogalma a magyar nyelvben többféleképpen értelmezhető. Először is, a csönd a hangok hiánya, a halkság állapota. Ez azt jelenti, hogy nincsenek zajok vagy hangok jelen, így egy csendes környezetben általában nyugodtabbak vagyunk, és könnyebben koncentrálhatunk. A csönd fogalma azonban többet jelenthet ennél. A csend egyfajta belső állapotot is kifejezhet, amikor egyénileg vagy közösségileg megnyugszunk és befelé fordulunk. Ez az állapot lehet meditatív vagy elmélkedő jellegű, amely lehetőséget ad a reflexióra és az önmagunkkal való kapcsolatra. Emellett a csönd fogalma filozófiai és spirituális kontextusban is fontos lehet. Például a buddhizmusban a csend egy olyan állapotot jelölhet, amikor megtapasztaljuk az elme csendjét és felszabadítjuk magunkat a gondolatoktól és zavaró érzelmektől. Összességében tehát a 'csönd' szó jelentése és fogalma kiterjedhet a hangok hiányára, egy belső nyugalmi állapotra, meditatív vagy elmélkedő élményre, valamint a spirituális vagy filozófiai kontextusban megtapasztalható csendre.

A szó eredetete, etimológiája

A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!

A "csönd" szó eredete és kialakulása visszavezethető a közép-magyar nyelvbe. Az etimológiai gyökere a közép-hochdeutsch (közép-felső német) "sunt" vagy "sünde" szavakhoz köthető, amelyek a "bűn" jelentését hordozták.

A közép-magyar nyelvben először a "csend" alakban bukkant fel, amely egyértelmű kapcsolatot mutatott az említett német szavakkal. A "csend" jelentése eredetileg a bűntudat, bűnhődés állapotára utalt, majd később általánosabb értelemben az elhallgatás, hangtalan állapot jelölésére is használták.

Az idők folyamán a "csend" szó jelentése kibővült, és ma már általánosságban az zajtalan, nyugodt állapotot, a hangok hiányát vagy minimális jelenlétüket jelenti.

Fontos megjegyezni, hogy az etimológia csak feltételezéseken alapul, és nincs abszolút bizonyosság arra vonatkozóan, hogy a "csönd" valóban ebből a német gyökérből ered.

Szófaja és helyesírása

főnév

Példamondatok

1. A házban mély csönd uralkodott.
2. A csöndben hallatszott a csendes susogás.
3. Az erdőben csak a madarak csicsergése törte meg a csöndet.
4. A temetőben a sírkövek között őrült csend honolt.
5. Miután mindenki elaludt, beköszöntött a teljes csönd az utcán.
6. A főváros nyüzsgését elhagyva vágyott egy kis csendes vidékre.
7. Az idős ember szerette a csendet, mert abban találta megnyugvását és békéjét.
8. Az esti séta során élvezte a csillagok alatt terülő csendet.
9. A koncert után hirtelen eluralkodott a csönd a teremben.
10. A kihalt város utcáin csak a saját lépteinek hangja zavarta meg a csendet.

Rokonértelmű szavak

halk, csendesség, nyugalom, némaság, hallgatás

Fonetikus átírás

A fonetikus átírás szerint a 'csönd' szó kiejtése [ˈt͡ʃœnd].

Betűrendben közeli szavak

zsonglor, mikozben, ureg, alul, kozvelemeny, csond, ovohely, rajko, emlekvers, szamsor, elbizza magat,