csoda

csoda szó jelentése

A 'csoda' szó jelentése és fogalma a magyar nyelvben többféle értelemben is használatos. 1. Természeti jelenségek: A csoda olyan természeti eseményt, jelenséget vagy történést jelent, amely emberi megmagyarázhatóság határain túlmutat. Ilyen lehet például egy ritka vagy meglepő időjárási esemény, mint egy szivárvány, üstökös vagy napfogyatkozás. 2. csodatétel: Az emberek csodának nevezik azokat a különleges eseményeket, amelyek a megszokottól eltérnek és megdöbbentőnek tűnnek számukra. Ilyen lehet például egy gyógyulás, amelyet nem lehet orvosi vagy tudományos módszerrel magyarázni. 3. Kivételes teljesítmény: A csoda kifejezés azt is jelenti, hogy valami rendkívül sikeres vagy különleges dolog történik. Ez vonatkozhat művészetre, sportra vagy bármilyen más területre. Például egy tehetséges sportoló teljesítményét csodának nevezhetjük. 4. Csodás dolog vagy tárgy: A szó "csoda" néha arra utal, hogy valami elképesztően szép, lenyűgöző vagy elképesztően jó dologgal találkozunk. Például egy gyönyörű tájat, egy lenyűgöző épületet vagy egy különleges műalkotást csodának nevezhetünk. Fontos megjegyezni, hogy a 'csoda' szó jelentése és fogalma szubjektív lehet, és az egyének véleményétől függően változhat. Ami valakinek csoda, az mások számára nem biztos, hogy az.

A szó eredetete, etimológiája

A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!

A "csoda" szó eredete és kialakulása latin nyelvből származik. A latin "causa" szóból, ami "ok" vagy "indíték" jelentéssel bír, fejlődött ki a középlatin "causa divina", ami annyit tesz, mint "isteni ok". Ebből a kifejezésből alakult át a közép-latinban a "causa divina" szókapcsolat a "causa" és a "divina" szavak összevonásával, létrehozva az új szót: "causadivina".

A középlatin "causadivina" szó tovább fejlődött az ófrancia nyelvben, és végül a középfelnémetben a "wunder" formát öltötte. Ez a forma került átvételre az ómagyar nyelvbe is, és az idők során alakult át a mai formájába: "csoda".

Az etimológiai jelentése tehát eredetileg egy isteni okra vagy indítékra utalt, de idővel általánosabb jelentést kapott, mint rendkívüli vagy meglepő esemény. A szó használata ma már inkább a csodákhoz, csodatételekhez vagy természeti jelenségekhez társul.

Szófaja és helyesírása

főnév

Példamondatok

1. Aznap reggel, amikor felkeltem, egy gyönyörű napfényes csodában volt részem.
2. A kisfiú szemeiben ott csillogott a csoda, amikor meglátta a karácsonyfa alatt az ajándékokat.
3. A hatalmas tűzijáték minden évben újra és újra elvarázsolja az embereket, hiszen valódi csoda a szemük előtt.
4. Az erdő mélyén található vízesés látványa egyszerűen lélegzetelállító és valóságos természeti csoda.
5. Amikor a színpadon fellépett a tehetséges táncosnő, mindenki ámulva figyelte, mert a mozdulatai valódi csodát teremtettek.
6. Az együtt töltött idő mindig különleges és csodálatos érzésekkel tölt el bennünket.
7. A romantikus esti séta az óceánparton igazi varázslatos csodát jelentett számunkra.
8. A gyermeki mosoly olyan tiszta és ártatlan, hogy igazi kis csoda mindenki számára.
9. A zene varázslatos ereje minden alkalommal elhoz nekünk egy kis csodát.
10. Amikor megpillantottam a szivárványt az égen, csak álltam ott és bámultam ezt a természeti csodát.

Rokonértelmű szavak

varázslat, csodatétel, meglepetés, különlegesség, csodálkozás, csodafajta, csodaesemény, rendkívüli dolog

Fonetikus átírás

[ˈt͡ʃodɒ]

Betűrendben közeli szavak

pavian, bosszu, kozak, tundra, tulok, csoda, szikra, szavanna, so, szalma, vizugy,