JelentéseEredeteSzófaja Példamondatok

buvolet

buvolet szó jelentése

A 'bűvölet' szó jelentése és fogalma a magyar nyelvben az alábbiak szerint definiálható: 1. Jelentése: A bűvölet egy olyan varázslatos, misztikus vagy hipnotikus hatás, ami valakit elbűvöl vagy elkápráztat. Ez a hatás lehet megszépítő, csábító vagy éppen elragadó. A bűvölet általában vonzóvá teszi azt, aki megtapasztalja, és megakadályozza őt abban, hogy ellenálljon vagy távol maradjon tőle. 2. Fogalma: A bűvölet egy olyan állapot vagy érzés, amelyben valaki teljesen lenyűgözi vagy megragadja egy másik személy vagy dolog által. Ez az állapot általában erős vonzalmat és érdeklődést vált ki, és gyakran nehéz kilépni belőle. A bűvölet lehet romantikus, szexuális vagy akár spirituális jellegű is. Példa mondatok: - "Az előadó hangjának varázslatos bűvölete mindenkit elcsendesített a teremben." - "A tenger látványának bűvölete egyszerűen lenyűgöző volt." Fontos megjegyezni, hogy a 'bűvölet' szó kifejezi egy erős hatás vagy vonzerő jellegét, és gyakran pozitív értelemben használjuk. Ugyanakkor vannak esetek, amikor a bűvölet negatív értelmű lehet, például ha valaki manipulatív módon próbálja befolyásolni másokat.

Értékeld a meghatározást!
(Pozitív: 0 / Negatív: 0)

A szó eredetete, etimológiája

A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!

A "bűvölet" szó eredetét nehéz pontosan meghatározni, mert az már régóta használatos a magyar nyelvben. Azonban a szó etimológiáját valószínűleg a középkori latin "benedictio" szóból vezethetjük le, amelynek jelentése "áldás". A "benedictio" szóból alakult ki a középfelnémet "bezauberunge" kifejezés, amelynek jelentése "varázslat". Ez a kifejezés végül a magyar nyelvben is elterjedt és átalakult a "bűvölet" szóvá.

A bűvölet eredetileg egy pozitív jelentéssel bíró kifejezés volt, ami arra utalt, hogy valakit vagy valamit varázslatosan vonzónak vagy elbűvölőnek találnak. Az idők során azonban a szó negatívabb árnyalatot kapott, és ma már inkább negatív jelentésű. A bűvölet arra utal, hogy valaki vagy valami olyan erővel rendelkezik, ami másokat befolyásol vagy manipulál.

Fontos megjegyezni, hogy ez csak egy lehetséges etimológiai magyarázat, és más elképzelések is létezhetnek a szó eredetéről. Az etimológiai kutatások sokszor spekulatívak és bizonytalanságokkal teli lehetnek.

Szófaja és helyesírása

főnév

Példamondatok

1. A bűvölet varázslatos ereje elragadta a nézőket a színházi előadáson.
2. Gyönyörű táncosnők bűvöletében találták magukat a férfiak a kaszinóban.
3. Az ősi erdő nyugalma és szépsége bűvöletbe kerítette az utazót.
4. A mesés kastély szobái tele voltak titokzatos bűvölettel.
5. A csodálatos esti táj bűvöletében sétáltunk az óceán partján.
6. A mágikus könyvek oldalai között rejtett bűvölet titkaival ismerkedett meg a fiatal varázsló.
7. A zene varázslatos hangjai bűvöletbe ejtették a közönséget a koncerten.
8. Az idegen országok kultúrája és hagyományai mindig is bűvöletbe kerítették az utazót.
9. A romantikus regények történetei tele vannak szerelmesek bűvöletével.
10. Az éjszakai város fényei és hangulata mindenkit bűvöletbe ejtette, aki erre tévedt.

Rokonértelmű szavak

varázs, sárm, mágia, elbűvölés, csábítás, megigézés, varázslat, enchantment

Fonetikus átírás

bːyvøːlɛt

Betűrendben közeli szavak

angyalbogyoro, cionizmus, kabitoszer, col, sokszog, buvolet, szovetseg, fasz, felho, topoly, erveles,