beka

beka szó jelentése

A "béka" szó jelentése és fogalma a magyar nyelvben a következő: 1. Állatfaj: A béka egy kétéltű állat, amely a békák (Anura) rendjébe tartozik. Jellemzően az élővizekben vagy a nedves élőhelyeken találhatóak meg. Testük lapos, hátukon általában dudorok vagy csúcsok találhatók. Első lábuk ujjai között úszóhártya húzódik. A békák legfőbb jellemzője az ugrálás, amit a hosszú hátsó lábaikkal érnek el. 2. Átvitt értelemben: A "béka" szó néha átvitt értelemben használatos, hogy leírja valakit vagy valamit, ami hasonlít egy béka tulajdonságaira vagy megjelenésére. Például "békaarcú" jelzővel valakit olyanra utalnak, akinek nagy és kidülledt a szeme. 3. Mondatbeli kifejezés: A "béka" szó gyakran előfordul különböző mondatszerkezetekben is, például "ugrik mint a béka", ami azt jelenti, hogy valaki nagyon gyorsan vagy váratlanul mozog. 4. Szimbólum: A béka néha szimbolizálja a szerencsét vagy a jó szerencsét. Egyes kultúrákban a béka képét használják amulettként vagy védőszimbólumként. Fontos megjegyezni, hogy a "béka" szó jelentése és fogalma további árnyaltabb jelentéseket is magában foglalhat attól függően, hogy milyen kontextusban használják.

A szó eredetete, etimológiája

A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!

A "béka" szó eredete a közel-keleti nyelvekben található. A közép-perzsa és a középörmény nyelvben a "beka" szó jelentése "béka". Ez később átváltották az ótürk és az ótörök nyelvekbe, ahol a "bägh" vagy "bägha" jelentése ismét "béka" lett. Ezek a nyelvek kapcsolatban állnak az óperzsa nyelvvel, így valószínűleg onnan származik az eredeti név.

Az etimológiai kutatók szerint a "béka" szó eredetileg egy hangutánzó szóból alakult ki. A béka hívószava hasonlít a "bé-é-ék" hangokra, amelyeket kiadnak, amikor hangosan ugatnak vagy énekelnek. Ezért valószínűleg ezek a hangok inspirálták az embereket arra, hogy ezt a hangot utánozzák és elnevezzék a békaállatot.

A béka szó később terjedt el a germán és más európai nyelvekben is. Az angolban például "frog", a németben "Frosch", míg a francia nyelvben "grenouille" néven ismerik a békát.

Összességében tehát elmondható, hogy a "béka" szó eredetileg a közép-perzsa és középörmény nyelvből származik, majd az ótürk és ótörök nyelvekben terjedt el, valószínűleg hangutánzó jellegű név.

Szófaja és helyesírása

főnév

Példamondatok

1. A tavon egy béka ült a nádban.
2. A kisgyerek nagyon megszerette a béka ugrálást.
3. A vidám béka hangosan kuruttyolt a tó partján.
4. A kertben sok béka él, amik esténként hatalmas koncertet adnak.
5. A lányok örömmel nézték, ahogy a béka keresztülugrik az úton.
6. Az állatkertben megcsodáltuk a hatalmas zöld békát az üvegterrárban.
7. A mesében a hercegnőt csak egy csók tudta visszaváltoztatni békké.
8. Az eső után tele van az udvarunk apró zöld békákkal.
9. A biológia órán tanultuk, hogy a békák fertőtlenítik a tavakat és patakokat.
10. A gyerekek szabadidejüket azzal töltötték, hogy békatoborzót játszottak a kertben.

Rokonértelmű szavak

békapor, békagomba, békavirág, békalencse, békaláb, békaember, békapofa, békanyál, békakő, békasereg

Fonetikus átírás

[beːkɒ]

Betűrendben közeli szavak

villam, hentes, krokodil, csoroge, napkelte, beka, fenevad, vezercikk, kacsa, napi, kintorna,