boncolas

boncolas szó jelentése

A 'boncolás' szó jelentése és fogalma a magyar nyelvben az alábbiak szerint írható le: A boncolás egy orvosi eljárás, amely során a holttestet részletesen megvizsgálják annak érdekében, hogy meghatározzák a halál okát, vagy további információkat nyerjenek a betegségről vagy sérülésről. A boncolás során az orvosok részletesen megvizsgálják a test minden szervét és rendszert, és rögzítik az esetleges eltéréseket, kóros elváltozásokat vagy sérüléseket. Ezáltal segítséget nyújthatnak a halálnak pontos okának meghatározásában, valamint új információkat nyerhetnek bizonyos betegségekről vagy sérülésekről. A boncolást általában az elhunyt hozzátartozóinak kérése vagy jogi okok indokolhatják. Fontos megjegyezni, hogy a boncolás csak akkor végezhető el, ha erre az érintett személy beleegyezett még életében, vagy ha jogi engedéllyel rendelkezik erre az elhunyt. Ezenkívül az orvosoknak követniük kell bizonyos etikai és jogi előírásokat és protokollokat a boncolás során, hogy biztosítsák az elhunyt méltóságának tiszteletben tartását és az adatvédelmi szabályok betartását.

A szó eredetete, etimológiája

A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!

A "boncolás" szó eredete a latin "bombarius" szóból származik, ami annyit jelentett, hogy "bombázó". A középkorban a boncolásokat általában olyan személyek végezték, akik először bombákat vetettek az ellenséges helyekre, majd pedig megvizsgálták a helyszínt és az áldozatokat.

A boncolás szó későbbi jelentése a 17. században bővült ki az emberi testek részletes vizsgálatának folyamatára is. A boncolásokat általában orvosok vagy más képzett szakemberek végezték el, hogy megértsék a betegségek okait és következményeit, valamint hogy hozzájáruljanak az orvostudomány fejlődéséhez.

Az etimológiája tehát visszavezethető a latin "bombarius" szóhoz, amelynek jelentése "bombázó". Ebből alakult ki a "boncus" vagy "bonum" jelentése, ami azt jelenti, hogy "jó". A boncolás eredeti értelme az volt, hogy jó vagy hatékony módszer a problémák megoldására vagy az információ megszerzésére. A köznyelvben azonban ez a szó ma már inkább az emberi test részletes vizsgálatára utaló műveletet jelenti.

Szófaja és helyesírása

Főnév.

Példamondatok

1. Az orvosok boncolást végeztek a holttesten, hogy megtudják a halál pontos okát.
2. A boncolás során részletesen megvizsgálták a szerveket és szöveteket.
3. A boncolási eredmények alapján az orvosok következtetéseket vontak le a betegség okaira.
4. A boncolás segített azonosítani a gyilkosság elkövetőjét.
5. Az állatorvos elvégezte a boncolást, hogy kiderítse az állat halálának okát.
6. A boncolás során felfedezték a daganatot, amelynek eltávolítása életmentő műtétet eredményezett.
7. A boncolást tapasztalt patológus végezte el, hogy mélyreható vizsgálatokat végezzen az elhunyt szervezetén.
8. A boncolás fontos információkat adott arról, hogyan fejlődött ki és terjedt el egy fertőző betegség.
9. Az orvosi tanulmányok részeként a hallgatóknak lehetőségük volt részt venni egy valóságos boncoláson.
10. Az orvosoknak gondosan dokumentálniuk kellett a boncolási eredményeket a kórlapban.

Rokonértelmű szavak

bonctan, boncolás, felboncolás, boncolóművészet, szekció

Fonetikus átírás

[ˈbon.t͡so.laːʃ]

Betűrendben közeli szavak

idegosszeroppanas, kemenyfeju, langszoro, patriarkalis, szentjanoskenyer, boncolas, kepzo, lignit, hus, delutan, mennyiseg,