bohoc

bohoc szó jelentése

A "bohóc" szó jelentése és fogalma a magyar nyelvben: A "bohóc" egy olyan személy, aki a nevetés és a szórakoztatás céljából különböző vicces és komikus fellépéseket, trükköket és bohóckodásokat mutat be. A bohócok általában rendezvényeken, cirkuszokban vagy színházakban találkozhatunk velük. A bohócok jellemzően különleges öltözékben és sminkben jelennek meg, amelyek erőteljes arcfestést, túlzottan nagy piros orrot, élénk színekben pompázó ruhákat és hatalmas cipőket tartalmaznak. A bohócok szerepe az emberek vidámítása és felvidítása, az önfeledt nevetés és szórakozás elősegítése. Gyakran használnak poénokat, trükköket vagy figurákat a közönség megnevettetésére. A bohóc karaktere általában komikus, naiv vagy ügyetlen tulajdonságokkal rendelkezik, amelyeken keresztül humoros eseményeket vagy helyzeteket teremtenek. A bohócok gyakran játszanak interaktív játékokat vagy vicces helyzeteket a közönséggel, és improvizálnak a színpadon. A bohócok tehát az emberek boldogságának és nevetésének előmozdítására törekednek.

A szó eredetete, etimológiája

A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!

A 'bohóc' szó eredetileg az ómagyar nyelvből származik, a 'bojtorján' szóból alakult ki. A bojtorján egy gyomnövény, amelynek a levelei dúsan ágaznak, és csúcsán pirosas szőrök találhatók. A bojtorján tehát sokszínű és furcsa megjelenésű, ami miatt összekapcsolódott a bohóccal.

A középkorban Európában a bohócok fontos szerepet játszottak a szórakoztatásban. Ők voltak azok, akik vicces öltözetben és sminkben léptek fel a téren vagy a királyi udvarban. A szórakoztató fellépéseik során leginkább az emberek nevettetésére törekedtek. A 'bohóc' szó tehát az idővel vált általánossá, hogy leírja ezt a speciális művészeti formát.

Az etimológiai eredete azonban tovább vezethető vissza: a középlatin 'buculus' (ifjak) és a germán 'bôgi' (kiabál) kifejezésekből eredeztethető. Ezeknek a szavaknak a kombinációjából alakult ki az angol 'buffoon' (bohóc) és végül a magyar 'bohóc' szó is.

A 'bohóc' tehát eredetileg a középkori szórakoztatókra utalt, akik bojtorjánhoz hasonlóan furcsa és vidám megjelenésükkel, vicces fellépéseikkel szórakoztatták az embereket.

Szófaja és helyesírása

főnév

Példamondatok

1. A cirkuszban mindig nagy nevetést vált ki a bohóc vicces tréfáival.
2. A gyerekek örömmel nézték, ahogy a bohóc lufikat hajtogat és elengedi őket a levegőbe.
3. A születésnapi bulin egy vidám bohóc szórakoztatta a vendégeket arcfestés és bohóci mutatványokkal.
4. A bohóc piros orra mindig mosolyt csalt az emberek arcára.
5. A bohóc szomorú arca mögött sokszor rejlik mélyebb érzés és gondolatosság.
6. A bohóc jelmezében már alig lehetett felismerni az eredeti személyt.
7. A bohóc különleges képessége volt, hogy bármilyen helyzetben képes volt megnevettetni az embereket.
8. Az utcán sétálva találkoztunk egy bohóccal, aki kisgyermekkori emlékeket idézett bennünk.
9. A bohóc bábukkal játszott és izgalmas történeteket mesélt a gyerekeknek.
10. A bohóc művészete a humoron és a poénokon alapult, amik mindig jókedvre derítették a közönséget.

Rokonértelmű szavak

komikus, tréfás, poénos, vidám, mókás

Fonetikus átírás

bohóc: [ˈbohoːts]

Betűrendben közeli szavak

reflex, elso, kulturalis, muff, tar, bohoc, moly, julius, kigyo, te, orseg,