uzo

uzo szó jelentése

Az "űző" szó jelentése és fogalma a magyar nyelvben a következőképpen határozható meg: Az "űző" jelentheti az erdőben, mezőn, vagy más természeti területen vadászat céljából alkalmazott speciális eszközt is. Ez a vadászfegyver általában hosszú csövű, többnyire puskát formázó eszköz, melyet lövészet során használnak. Emellett az "űző" kifejezés olyan személyt is jelölhet, aki vadászik vagy vadgazdálkodással foglalkozik. Az ilyen személyek rendszerint értenek az állatok mozgási mintázatainak felismeréséhez, a vadászati technikákhoz és az erdő- vagy természeti területek ismeretéhez. A "űző" szó tehát egyrészt egy speciális vadászfegyvert jelöl, másrészt pedig olyan személyt, aki ezt az eszközt használja, illetve a vadászattal és vadgazdálkodással foglalkozik.

A szó eredetete, etimológiája

A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!

A "űző" szó eredetét és kialakulását a magyar nyelvben vizsgálva, megállapíthatjuk, hogy a szó ősibb rétegeinkre nyúlik vissza. Az "űző" szó valószínűleg az uráli ősnyelvből került át a finnugor nyelvekre, majd onnan a magyarba.

Az "űző" szó jelentése a magyarban a következő: "valakit vagy valamit hajt, kerget". A szó eredeti jelentése azonban inkább az volt, hogy "valamire ráterel, rávezet". Ezt a jelentést mutatja az "őz" név is, amely ugyanannak az ősinek az alakja, és az "őz" szó jelentése "sündisznó".

Az "űző" szó etimológiájának pontos eredete nem teljesen tisztázott. Az egyik elmélet szerint a szó eredetileg a vadászatra utalhatott, amikor is a vadászok az állatokat üldözték és kergették. Ezután pedig átvitt értelemben használták arra is, amikor valakit vagy valamit másfajta tevékenységre tereltek vagy hajtottak.

Más elméletek szerint az "űző" szóval kapcsolatosan lehet olyan összefüggést találni, amely a "űz" és a "vadászat" közötti kapcsolatra utal. Az "űz" szó ugyanis jelentheti az állatot magát, valamint annak kergetőző mozgását is. A vadászok tehát az ősibb időkben az "űző" szóval lehetett, hogy a vadászatot és az állatok kergetését jelölték.

Mindenesetre az "űző" szó eredete és kialakulása összefüggésben van a vadászattal és az állatok mozgásával, bár az pontos eredete továbbra is vitatott lehetőségeket tartalmaz.

Szófaja és helyesírása

Főnév

Példamondatok

1. Az erdőben járva hirtelen egy űző szélroham rázta meg a fákat.
2. A vadász felvette az űzőt, és követte a nyomokat az erdőben.
3. Az űző látványa megfogta a tekintetemet, ahogy siklott a levegőben.
4. A madarak csoportja úszott az égen, mintha egy láthatatlan űző vinné őket.
5. Az űzőszezon kezdete előtt mindig ellenőrzik a vadászengedélyeket.
6. Az űzőcsillagok ragyogása elbűvölte a tájat az éjszakában.
7. Az űzőkészülék precízen mérte a légnyomást és a hőmérsékletet.
8. A szél ereje olyan volt, mintha egy óriási űzőt éreznénk mindenütt.
9. Az űzőkürt hangja messze hallatszott az erdő mélyéről.
10. A repülőgép gyorsan emelkedett az űzőhatás miatt.

Rokonértelmű szavak

farkas, ragadozó, prédaölő, vadász, zsákmányoló

Fonetikus átírás

[ˈyːzøː]

Betűrendben közeli szavak

tollsepru, szanto, telefonfulke, ravatal, malnabokor, uzo, szinfolt, tema, simogatas, egyetemista, boglya,