o

o szó jelentése

Az "ő" szó a magyar nyelvben két fő jelentéssel rendelkezik: 1. Személyes névmás: Az "ő" a harmadik személyű, egyes és többes számú, közös nemű személyekre utal. Általában arra a személyre vonatkozik, akiről korábban vagy kontextusból kiderül az azonosítása. Például: "Ő tanár." - Ez azt jelenti, hogy "Az a személy tanár." 2. Hangzó: Az "ő" egy magánhangzó is, amelyet hosszú hangzónak is nevezünk. Hangsúlyosan hosszan ejtjük ki, és több szóban előfordulhat. Például: "kő", "föld", "művész". Fontos megjegyezni, hogy az "ő" jelentése és fogalma a kontextustól függően változhat.

A szó eredetete, etimológiája

A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!

Az "ő" szó a magyar nyelv egyik leggyakrabban használt személyes névmása, amely a harmadik személyben használatos. Az "ő" jelentése általában egy másik személlyel vagy dologgal történő hivatkozást fejez ki.

Az "ő" szó eredete és kialakulása a régi magyar nyelvben vezethető vissza. A középkori magyar nyelvben kezdetben nem volt különálló névmás, amely az ő jelentését hordozta volna. Ehelyett a "jő", illetve "jőn" névmást használták, amely a "jön" igéből alakult ki.

A mai formája, az "ő", a 16. században alakult ki. Eredetileg az "ia" végződést használták a névmás kifejezésére, ami azt jelentette, hogy az illető valamilyen tulajdonossal rendelkezik. Például: "haza" (ház + ia) vagy "kertje" (kert + ia). Az "ia" végződés azonban fokozatosan a modern "ő" formájára módosult.

Az etimológiai kutatások szerint az "ő" szó eredetileg egy régi török nyelvből, a kazár nyelvből került át a magyarba. A kazárok egy eurázsiai nomád nép voltak, akik a 8. és 11. század között éltek. A magyar nyelvben az "ő" szó jelentése később bővült, és ma már nemcsak emberre, hanem valamire vagy valamilyen tulajdonságra is utalhat.

Összességében tehát az "ő" szó eredete és kialakulása a régi magyar nyelvre vezethető vissza, és valószínűleg a kazár nyelvből eredeztethető.

Szófaja és helyesírása

rag- vagy igenev

Példamondatok

1. Ő a legjobb barátom, mindig mellettem áll.
2. Ő az, aki mindig mosolyt csal az arcomra.
3. A tanár azt mondta, hogy ő lesz a következő óra témája.
4. Ő az, akivel tegnap találkoztam a parkban.
5. Az ő neve mindig eszembe jut, amikor kedves emberekről beszélek.
6. Szeretem, ahogy ő gondoskodik rólunk.
7. Ő az egyetlen, aki igazán megért engem.
8. Az ő segítségével sikerült elérnem a céljaimat.
9. Mindig tudom, hogy rá számíthatok, mert ő megbízható társ.
10. Örülök, hogy ő az életem része lett.

Rokonértelmű szavak

ő, őrizetlenül, abban a pillanatban, az illető, az említett személy, az adott személy, az adott egyén

Fonetikus átírás

Az "ő" szó fonetikus átírása a /øː/.

Betűrendben közeli szavak

eletter, trubadur, orias, klikk, zendul, o, torkoly, volegeny, gazmuvek, kezfej, serke,