szimónia
szimónia szó jelentése
A "szimónia" szó jelentése és fogalma a magyar nyelvben az alábbiak szerint definiálható: A szimónia eredetileg egy vallási jelenség, amely a középkori keresztény egyházban volt elterjedt. A szimónia azt jelenti, hogy valaki különböző vallási tisztségeket vagy előnyöket pénzért vagy más anyagi javakért vásárol. Ez a gyakorlat súlyosan ellenkezik a vallási intézmények erkölcsi alapelveivel és etikai normáival. A szimóniát a középkori Európában komolyan elítélték, és az egyház hivatalosan is tiltotta. Azokat, akik szimóniát követtek el, szigorú büntetésekre ítéltek, beleértve a papi hivatalokból való elmozdítást vagy az exkomunikációt. A "szimónia" kifejezés azonban ma már nemcsak vallási kontextusban használatos. Átvitt értelemben a "szimónia" jelentheti bármilyen intézményben vagy szervezetben előforduló korrupciót vagy tisztességtelenséget. Például, ha valaki megveszi magának a munkahelyét vagy előléptetését, akkor azt "szimóniának" nevezzük. Fontos megjegyezni, hogy a "szimónia" szó használata általában negatív konnotációval jár. Azért használják, hogy kifejezzék az erkölcsi alapelvek megsértését és a tisztességtelenséget.
Értékeld a meghatározást!
A szó eredetete, etimológiája
A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!
A 'szimónia' szó eredetileg a latin "simonia" szóból ered, amelynek jelentése "a vallási hivatalok vagy szent tárgyak anyagi ellenértékért történő megvásárlása". A szó eredete pedig Szent Simon nevéhez kapcsolódik, aki a Bibliában említett apostol volt.
A 'simonia' szó eredete azonban még korábbi időkre nyúlik vissza. A középkori latin nyelvből származik, ahol "simonius" néven ismerték. Ez az elnevezés valószínűleg annak köszönhető, hogy a 9. században élt Simon Magus néven ismert heretikus híresen pénzt ajánlott fel az apostoloknak, hogy megszerezze azok isteni erejét és képességeit. Simon Magus tehát a simonia fogalmának korai példája volt, és elnevezése hozzájárult a kifejezés kialakulásához.
A 'szimónia' kifejezést először IV. Henrik német-római császár rendeletében dokumentálták a 11. században. Ezen rendelet tiltotta a papság és egyházi tisztségek pénzért vagy más anyagi ellenértékért való megvásárlását vagy eladását.
Ezután a 'szimónia' kifejezés szélesebb értelemben alkalmazódott, mint az egyházi tisztségek megvásárlásának vagy eladásának bűncselekménye. A középkori Európában a 'szimónia' szó használata sokkal általánosabb lett, és a vallási hatalommal való visszaélés, az egyház befolyásától való függőség vagy az egyházi vagyonmal való visszaélés általános jelentést kapott.
A 'szimónia' kifejezés tehát eredetileg a latin "simonia" szóból származik, amelynek eredete azonban Simon Magus heretikus nevéhez vezethető vissza. A szó kialakulása és jelentése az idők során változott és tágult, és mára a vallási hatalommal való visszaélést és az anyagi ellenértékkel történő befolyást jelenti.
Betűrendben közeli szavak
szimat, szimbiózis, szimbolikus, szimbolizmus, szimmetrikus, szimónia, szimpátia, szimpatikus, szimpla, szimpózium, szimptóma,