pszalmusz
pszalmusz szó jelentése
A "pszalmusz" szó jelentése és fogalma a magyar nyelvben: A "pszalmusz" kifejezés eredetileg egy ókori zsidó énekkönyvet jelölt, amelyben az Ószövetséghez tartozó zsoltárok találhatóak. A zsoltárok rövid, lírai költemények, amelyek hagyományosan énekelt vagy deklamált formában szólnak Isten dicséretéről vagy imádságokról. A magyar nyelvben a "pszalmusz" szó az ószövetségi zsoltárokat jelenti, valamint átvitt értelemben bármilyen vallásos éneket, himnuszt vagy dicsőítő költeményt, amelyben Istenhez fordulnak. A pszalmuszok fontos részei a zsidó és keresztény istentiszteleteknek, és sok esetben liturgikus énekek formájában szolgálnak. A pszalmuszok segítségével hívők imádkoznak, kifejezik hálájukat és áhítatukat Isten felé. A pszalmuszok gyakran tartalmaznak mélységes vallásos érzelmeket és gondolatokat, és sok ember számára fontos spirituális vezetőként vagy vigasztaló forrásként szolgálnak.
Értékeld a meghatározást!
A szó eredetete, etimológiája
A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!
A "pszalmusz" szó eredete és kialakulása a görög "psalmos" (ψαλμός) szóból ered, ami annyit jelent, hogy "ének". A görögben a szó eredetileg a húros hangszeren játszott dallamra utalt, majd átvitt értelemben az éneklésre és az énekes könyvekre is alkalmazták.
A görögből a pszalmusz szó átkerült a latinba, itt a "psalmus" alakot vette fel. A latin nyelvből pedig továbbterjedt a középkori európai nyelvekbe.
A pszalmuszok eredetileg a Bibliában található zsoltárokat jelentették, amelyeket Dávid és más próféták írtak. Ezek az énekek Istent dicsőítették, imádságokként vagy spirituális énekként szolgáltak. A pszalmuszokat gyakran énekelték vagy mondta el a zsinagógákban és a keresztény templomokban.
A pszalmuszok nagyon fontos szerepet játszanak a zsidó és keresztény vallásban, és az egész világon sok nyelvre lefordították őket. Az "ének" jelentése miatt a pszalmusz szó ma már általánosan használt kifejezéssé vált minden olyan vallási vagy spirituális énekre, ami dicsőíti Istent vagy kifejezi a hívők imádságát.
Szófaja és helyesírása
Főnév
Példamondatok
1. Minden nap felolvasunk egy pszalmuszt az imakönyvből.
2. A zenei szertartásokban gyakran énekelnek pszalmuszokat.
3. Az ószövetségi könyvek között számos híres pszalmusz található, mint például Dávid 23. zsoltárja.
4. A pszalmuszokban gyakran dicsőítik az Istent és kifejezik a hívő emberek imáit.
5. Az egyházi ceremóniák során gyakran elhangzanak a hívek által együtt énekelt pszalmuszok.
6. A zenei kísérettel előadott pszalmuszok segítik a híveket a mélyebb imádságba való elmerülésben.
7. A zarándoklatok során a hívők gyakran énekelnek pszalmuszokat, hogy kifejezzék örömüket vagy hálájukat Isten iránt.
8. Az ószövetségi királyok, mint Dávid vagy Salamon, rendszeresen írtak és előadtak saját szerzeményű pszalmuszokat.
9. A katolikus liturgiában a misén is előfordulnak pszalmuszok, amelyeket az előadó vagy a közösség énekel.
10. A zeneileg gazdag pszalmuszok sokszor erős érzelmi hatást váltanak ki a hallgatókból.
Rokonértelmű szavak
imádság, zsoltár, ének, dicséret, dal
Fonetikus átírás
[ˈpsɒlmus]
Betűrendben közeli szavak
prudencia, prudenciális, prudens, prünella, pruszlik, pszalmusz, pszeudonim, pszichedelikum, pszichedelikus, pszichoanalízis,