prozai

prozai szó jelentése

A "prózai" szó jelentése és fogalma a magyar nyelvben az alábbiak szerint határozható meg: Jelentése: A "prózai" szó a próza műfajával kapcsolatos, és a prózához tartozik, illetve azt jelenti. A próza az irodalmi műfajok egyike, amely nem követi a verselés vagy ritmus alkalmazását, hanem inkább a történetmesélésre összpontosít. A prózai művek általában megszólalásra, leírásra és cselekményre épülnek. Fogalma: A "prózai" szó fogalma olyan írásmódra utal, amely nem követi a verselés vagy ritmus alkalmazását. A prózai stílusú szövegek nem rímelnek vagy versformában vannak megírva, hanem inkább beszélt nyelvet használnak a történetek elmesélésére. A prózai írás lehet regény, novella, esszé vagy bármi más olyan írásforma, amelyben nincs kötöttség a verselésre.

A szó eredetete, etimológiája

A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!

A "prózai" szó eredete a latin "prosa" kifejezésre vezethető vissza, amelynek jelentése "köznapi beszéd" vagy "köznapi nyelv". A "prosa" szó maga is a latin "pro" (elő) és "versus" (fordított) szavak összetételéből áll, így az eredeti jelentése "visszafordított sorrendű".

A középkori latinban a "prosa" kifejezést kezdték használni azon írások megkülönböztetésére, amelyek nem követik a verselést vagy ritmust, hanem inkább a hétköznapi beszédhez hasonlítanak. Ezért a "prózai" kifejezés jelentése az idők folyamán átalakult arra, hogy olyan műfajt vagy stílust jelöljön, amely nem követi a költői formákat vagy szabályokat.

A "prózai" szó magyar nyelvbe való átvétele a 19. században történt. Ekkor kezdte el a magyar irodalom is használni ezt a kifejezést az olyan művek jelölésére, amelyek nem versben íródtak. A szó etimológiája tehát közvetlenül kapcsolódik a latin eredethez és jelentéséhez.

Összességében a "prózai" szó eredete és kialakulása a latin "prosa" kifejezésből ered, amelynek jelentése "köznapi beszéd". A magyar nyelvbe való átvétele során kezdte el jelölni az olyan írásokat vagy műveket, amelyek nem követik a verselést vagy ritmust.

Szófaja és helyesírása

melléknév

Példamondatok

1. Az életünk legtöbb része prózai tevékenységekből áll, mint például munka, házimunka, vagy bevásárlás.
2. A regényekben gyakran váltakozik a lírai és a prózai részek hangvétele.
3. A színházi előadásokban általában a drámai jelenetek mellett vannak prózai párbeszédek is.
4. A versformától eltérően a prózai írásokban nincsenek verssorok vagy rímképletek.
5. Az újságírás egyik jellemzője, hogy inkább a tárgyilagosságra és az információ közvetítésére törekszik, ezért sokszor prózainak nevezhető.
6. A beszélgetések során általában nem használunk különösebben lírai kifejezéseket, hanem inkább prózai nyelvet használunk.
7. Sokan azt mondják, hogy a hétköznapi életünk unalmas és prózai, de igazából csak a megfelelő pillanatokra kell odafigyelnünk, hogy felfedezhessük az apró csodákat.
8. A könyvtárban nagy választékban találhatók meg a prózai művek minden műfajban és témában.
9. Az iskolák rendszerint elsősorban prózai szövegeket használnak a tananyagokban, mivel ezek könnyebben érthetőek és megfoghatóbbak a diákok számára.
10. Az irodalmi kritikusok gyakran elemzik a szerzők prózai stílusát és nyelvezetét.

Rokonértelmű szavak

elbeszélő, elbeszélői, elbeszélőes, elbeszélésszerű, elbeszélői stílusú

Fonetikus átírás

[proːzɒi]

Betűrendben közeli szavak

halliszt, lancreakcio, papirpenz, tobor, zap, prozai, allamcsiny, bizottsag, pingpong, csullo, rizsfold,