pelagianizmus

pelagianizmus szó jelentése

A "pelagianizmus" szó a magyar nyelvben a pelagianizmus filozófiai irányzatát jelenti. A pelagianizmus a 4. és 5. században elterjedt keresztény gondolkodási irányzat volt, amelyet Pelágiosz nevű teológus alapított. A pelagianizmus szerint az ember önmagában képes a jóra és erkölcsösségre, nem szükséges hozzá Isten kegyelme vagy segítsége. A pelagianizmus elvetette az eredendő bűn fogalmát, és hangsúlyozta az emberi szabad akaratot és felelősséget. Az irányzatot azonban sokan tévesnek tartották, mert ellentmondott a hagyományos keresztény tanításnak, miszerint az ember Isten kegyelmére és irgalmára is szüksége van a megváltásához.

A szó eredetete, etimológiája

A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!

A 'pelagianizmus' szó eredete a 4. századra, és az egyik legfontosabb keresztény teológiai vitára vezethető vissza. A pelagianizmus nevét Pelagius nevéből kapta, aki egy brit szerzetes és teológus volt.

Pelagius a 4. században élt Rómában, és fontos szerepet játszott a korai keresztény teológiában. Pelagius szerint az ember képes saját erejéből jó cselekedeteket hajtani végre és megmenteni magát. Szerinte az ember nem öröklött bűnnel terhelt, hanem szabad akaratának köszönhetően képes elérni a tökéletességet.

Azonban ez a nézet ellentmondott Szent Ágoston tanításának, aki szerint az ember eredendően bűnös és Isten kegyelmére van szüksége a megmentéshez. Pelagius nézeteit vitatták Párizsban, majd Karthágóban is, de végül 418-ban a karthágói zsinaton ítélték el és kiutasították Rómából.

A 'pelagianizmus' szó etimológiailag a latin "Pelagius" névből származik, ami valószínűleg görög eredetű volt. A 'pelagos' görögül 'tenger' vagy 'óceán' jelentést hordoz, így a név lehet, hogy valamilyen kapcsolatot mutatott a tengerrel vagy tengerészettel.

A pelagianizmus egyetemesen elfogadottan téves nézetnek számít a keresztény teológiában, és az 5. századtól kezdve erőteljesen elítélték. Az elnevezését Pelagius nevéből kapta, mivel tanításai és nézetei voltak az alapja ennek a teológiai irányzatnak.

Szófaja és helyesírása

főnév

Példamondatok

1. A pelagianizmus egy olyan vallási irányzat, amelyben az ember képes önmagát megmenteni a bűntől és a haláltól.
2. A katolikus egyház hivatalosan elítéli a pelagianizmust, mivel ellentmond a kegyelem és a bűnbocsánat tanításának.
3. A pelagianizmus szerint nincs szükségünk Isten kegyelmére ahhoz, hogy jó cselekedeteket hajtsunk végre és üdvösséget nyerjünk.
4. Az 5. században volt egy jelentős vitatkozás a pelagianizmus és az augusztinusi tanítás között.
5. A pelagianizmus elveti az eredendő bűn fogalmát, és azt állítja, hogy minden ember képes tökéletesen élni anélkül, hogy bármilyen segítségre szorulna.
6. A reformáció idején ismét felbukkantak a pelagianizmussal kapcsolatos viták, amelyekben a reformátorok határozottan elutasították ezt az irányzatot.
7. Az egyik középkori teológus több írásában támadta a pelagianizmust, és rámutatott arra, hogy az ember önmagát soha nem mentheti meg a bűntől.
8. A pelagianizmus olyan tanítás, amely túlbecsüli az emberi akarat szabadságát, és alábecsüli a bűn következményeit.
9. A pelagianizmus nézetei szerint az ember képes tökéletessé válni, ha elég keményen dolgozik és jó cselekedeteket tesz.
10. Az egyháztörténészek gyakran vitatkoznak arról, hogy mennyire befolyásolta a pelagianizmus a keresztény gondolkodást és az egyház történelmét.

Rokonértelmű szavak

szabad akarat, szabadosság, szabadelvűség

Fonetikus átírás

/pɛlɑɡiɑnizmus/

Betűrendben közeli szavak

paszkonca, passzazs, patchwork family, patriarka, patrisztika, pelagianizmus, performance bond, pernahajder, perzisztalo, pettingeles, phablet,