partitúra

partitúra szó jelentése

A "partitúra" szó jelentése és fogalma a magyar nyelvben: A "partitúra" egy zenemű teljes kottája, amely tartalmazza az összes hangszer vagy énekszólam kottáját. A partitúra a zeneszerző által írt művet reprezentálja, és lehetővé teszi, hogy a zenészek vagy karmester egyszerre lássák az összes hangsort, így könnyebben együtt játszhatnak vagy énekelhetnek. A partitúra a legtöbb esetben egy-egy zenemű teljes kottájának leírását tartalmazza, beleértve a dallamokat, ritmust, harmóniát és a zenekari vagy kórus hangszerelését. Az egyes hangszerek vagy énekszólamok el vannak helyezve egymás alatt vagy mellett a partitúrán, általában a hangmagasságuk szerint. Az osztott részeket tartalmazó partitúrákban (pl. duettek vagy triók) több hangszer vagy énekszólam egymástól elkülönülten jelenik meg. A partitúra segítségével a zenészek és karmesterek könnyebben tudnak együtt játszani vagy énekelni, mivel látják az egész művet és megérthetik az összes zenei elemet. Ez segíti a pontos együttműködést és a zenei kifejezések összehangolását a teljes zenekar, kórus vagy együttes számára. A partitúra tehát fontos eszköz a zeneszerző művének megértéséhez és előadásához.

A szó eredetete, etimológiája

A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!

A "partitúra" szó eredete és kialakulása a latin "partitura" szóból származik, amelynek jelentése "felosztás", "megosztás". A "partitura" kifejezés a zenei művek lejegyzésére utal, vagyis arra, hogy hogyan van felosztva az adott művet előadók, hangszerek vagy énekesek között.

A "partitura" szó a középkorban jelent meg először a zenei kották leírására használt rendszerben. A zenei partitúra egy olyan dokumentum, amelyben az egész zenemű le van írva, beleértve az összes hangszer vagy énekhang részét. Ez lehetővé teszi, hogy a karmester vagy más zenei vezető könnyen követhesse a zeneművet és irányíthassa az előadást.

Az "partitura" szó etimológiája tehát kapcsolódik a latin "partitura" szóhoz, amely a "felosztás" vagy "megosztás" jelentést hordozza.

Szófaja és helyesírása

főnév

Példamondatok

1. A zeneszerző gondosan megírta a partitúrát, hogy a zenekar minden tagja pontosan tudja, mikor kell bekapcsolódni.
2. A karmester a kezében tartotta a partitúrát, és mozdulataival vezényelte a zenekart.
3. A fiatal zongorista leült a zongora elé és elkezdte olvasni a partitúrát.
4. A partitúra számos kottárészletet tartalmazott, amelyek mindegyikét ki kellett tanulnia a zenekarnak.
5. Az iskolai zenekar tagjai izgatottan vették kezükbe a frissen nyomtatott partitúrákat.
6. A komolyzene kedvelői mindig figyelmesen követik a partitúrákat, hogy minél többet megtudjanak az adott műről.
7. A híres zeneszerző élete során több száz partitúrát írt, melyek közül sok ma is előszeretettel játszott művek közé tartozik.
8. A kórusvezető kézbe vette a partitúrát és elkezdte osztani az énekeseknek.
9. Az ifjú zeneszerző izgalommal nézte, ahogy a zenészek először játszák le az általa megírt partitúrát.
10. A zenekar tagjai összeszedték a hangszereiket és elkezdték gyakorolni a legújabb partitúrákat.

Rokonértelmű szavak

kottafüzet, zenemű, partitura, kottarészlet, zenei kottacsomó, zenei leírás

Fonetikus átírás

[pɒrˈtiːtuːrɒ]

Betűrendben közeli szavak

pártfogó, partíció, particionálás, participatív, partikuláris, partitúra, Partium, partizán, partjelző, parvenü, párzás,