okkupáció

okkupáció szó jelentése

Az "okkupáció" szó jelentése és fogalma a magyar nyelvben: Az "okkupáció" szó eredeti jelentése az idegen, ellenséges hatalom általi megszállást, elfoglalást jelenti. Az okkupáció során egy ország vagy terület ideiglenesen elveszíti függetlenségét és ellenőrzését egy másik, idegen hatalom számára. Az okkupáció fogalma általában politikai, hadi vagy gazdasági összefüggésekben kerül használatra. A megszálló hatalom általában katonai erővel vagy politikai befolyásolással tartja fenn az ellenőrzést az elfoglalt területen. Az okkupált területeken gyakran korlátozzák a lakosság jogait és szabadságát, valamint bevezetnek olyan intézkedéseket, amelyek célja az ellenőrzés fenntartása és a megszállás legitimitásának biztosítása. Az "okkupáció" szó használata nem csak történelmi eseményekre vonatkozhat, hanem átvitt értelemben is használható. Például egy területen vagy tevékenységi körben végzett dominancia vagy kontroll is okkupációnak tekinthető.

A szó eredetete, etimológiája

A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!

A "okkupáció" szó eredete a latin "occupatio" szóból származik, amelynek jelentése "elfoglalás" vagy "megtartás". A latin "occupare" igéből ered, ami "elfoglalni" vagy "birtokba venni" jelentésű.

A szó kialakulása és használata az ókori Rómához köthető. Az időszámítás előtti időkben a római birodalom terjeszkedése során az elfoglalt területeket meghódították és megszállták. Az elfoglalást követően az új területen élő embereknek alá kellett vetniük magukat a római uralomnak. Ez a folyamat volt az okkupáció.

Az idővel a szó jelentése kibővült és általánosabb lett. A középkorban például az egyházak okkupálták az új világ felfedezése során elfoglalt területeket, és megtartották az uralmat felettük. Később pedig az okkupáció fogalmát kezdték alkalmazni a politikai és gazdasági hatalommal rendelkező országok általi más országok megszállására is.

Az "okkupáció" szó tehát eredetileg a megszállást és birtoklást jelölte, de később általánosabb értelemben a területi megszállást és a hatalomgyakorlást is magában foglalta. Napjainkban az "okkupáció" szó a nemzetközi jogban és politikai diskurzusban használt kifejezéssé vált, amely a megszállás, megbízatás nélküli területi irányítás vagy más ország területén való katonai jelenlét jelentésére utal.

Szófaja és helyesírása

főnév

Példamondatok

1. Az országunkat hosszú ideig tartó okkupáció sújtotta az ellenséges hadsereg által.
2. Az okkupáció idején a lakosság szabadságát és jogait korlátozták.
3. A második világháború után Németországot sokáig okkupálták a szövetséges hatalmak.
4. Az elnyomó rezsim okkupációja miatt sokan menekültek el az országból.
5. Az indokolatlan katonai jelenlét okkupációnak minősülhet egy szuverén államban.
6. Az okkupáció során a megszállt területeken megsértették az emberi jogokat.
7. Az 1956-os forradalom után a Szovjetunió folytatta az országunkban az okkupációt.
8. A háború után az idegen hatalmak korlátozott szuverenitást gyakoroltak az országban, ami egyfajta okkupációnak tekinthető.
9. Az okkupáció alatt a helyi gazdaság és infrastruktúra is komoly károkat szenvedett.
10. A népesség jelentős része ellenkezik az idegen hatalom által bevezetett okkupációnak.

Rokonértelmű szavak

megszállás, megszálló hadsereg jelenléte, elfoglalás, megszállás, tartós ellenőrzés, hatalmi uralom

Fonetikus átírás

[ˈɔkupaːtsioː]

Betűrendben közeli szavak

okarina, okhatározó, okker, okkult, okkultizmus, okkupáció, okmány, ököl, ökológia, ökonómia, ökör,