nyugdij

nyugdij szó jelentése

A 'nyugdíj' szó a magyar nyelvben a munkaviszony megszűnése után járó pénzbeli ellátást jelenti, amelyet az állam fizet a nyugdíjasoknak. A nyugdíjazás a korábbi munkavégzésért járó juttatás, amely lehetővé teszi a nyugdíjasoknak, hogy megfelelő életszínvonalon éljenek anélkül, hogy dolgoznának. A nyugdíjazásra jogosultság általában az életkor és/vagy a munkaviszony időtartama alapján határozható meg. A nyugdíj összege általában a befizetett járulékok, az egyéni és munkáltatói hozzájárulások alapján kerül kiszámításra. A nyugdíj rendszerint havonta kerül folyósításra, és lehetőséget biztosít arra, hogy a nyugdíjasok megfelelő egészségügyi ellátást, lakhatást és megélhetést biztosító kiadásokat fedezhessenek.

A szó eredetete, etimológiája

A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!

A "nyugdíj" szó eredete a középkori Európáig nyúlik vissza. A szó eredetileg a latin "pensionem" szóból ered, ami annyit jelentett, hogy fizetés, juttatás vagy adomány. Ez a kifejezés a középkori Franciaországban terjedt el, ahol az uralkodók bizonyos hűbéreseiknek rendszeres jövedelmet biztosítottak.

Az elnevezés az idővel változott és kibővült. A 17. században kezdett elterjedni az angol "pension" szó használata, ami az idős emberek vagy veteránok számára nyújtott pénzbeli támogatást jelentette.

A "nyugdíj" szó pontos eredete magyar vonatkozásban nem egyértelműen tisztázott. Egyes vélemények szerint a német "Rente" vagy az osztrák "Renten" szavak hatására alakult ki. Mások viszont úgy vélik, hogy a szó eredete inkább a francia nyelvből eredeztethető, mivel Magyarországon is sokáig francia mintára működtettek bizonyos nyugdíjrendszerrel rendelkező intézményeket.

A nyugdíj kialakulása és etimológiája tehát többféle nyelvi és kulturális hatás eredménye, amelyek idővel alakították ki a mai értelmét és használatát.

Betűrendben közeli szavak

semennyi, lejart, szalfegyver., emelkedett, mersekelt, nyugdij, derult, szemtermes, juhakol, interurban, laboda,