kivul-belul

kivul-belul szó jelentése

A "kívül-belül" kifejezés a magyar nyelvben használt szófordulat, amelynek jelentése az objektum vagy személy külső és belső tulajdonságaira utal. Általában akkor használjuk ezt a kifejezést, amikor valamit vagy valakit mindkét oldalról megvizsgálunk, és figyelembe vesszük a külső megjelenést és a belső jellemzőket is. Például, ha valakiről azt mondják, hogy "kívül-belül gyönyörű", akkor azt jelenti, hogy a személy nemcsak külsőleg vonzó, hanem belsőleg is rendelkezik olyan tulajdonságokkal, amelyek megkapóvá teszik. Ez általában jóindulatú, pozitív jelzőként használatos. A "kívül-belül" szófordulat tehát egy összetett jellemzést ad arról, hogy valami vagy valaki nemcsak külsőleg mutatós vagy vonzó, hanem belső értékekkel és tulajdonságokkal is rendelkezik.

A szó eredetete, etimológiája

A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!

A "kívül-belül" szó egy magyar összetett szó, amely a "kívül" és "belül" szavakból áll.

A "kívül" a középkori magyar nyelvből ered, és egy régi alakváltozata a "kivüle" volt. Ez a szó az ómagyarban a "ki" előtagot és a "vüle" igét tartalmazta, ami annyit jelentett, hogy "kifelé". A "kívül" jelentése azóta sem változott, továbbra is azt fejezi ki, hogy valami valaminek a külső része.

A "belül" szóval kapcsolatban az etimológiai eredet kissé bizonytalan. Azonban az tudható, hogy ez a szó már a középkori magyar nyelvben is létezett, bár akkoriban más alakban használták. A közép-magyar nyelvben például a "bevlüle", vagy az ómagyarban pedig a "bevlűle" változatokat használták.

A "kívül-belül" kifejezésnek nincs specifikus etimológiája vagy története, mivel az csak egy egyszerű összetétel két meglévő szóból. Egyértelműen azt jelenti, hogy valami külső és belső részre utal egyidejűleg.

Fontos megjegyezni, hogy a "kívül-belül" kifejezést átvitt értelemben is használjuk a magyar nyelvben. Például, ha azt mondjuk, hogy "ő kívül-belül jó ember", akkor azt jelenti, hogy belső és külső tulajdonságai egyaránt jók.

Szófaja és helyesírása

határozó

Példamondatok

1. A ház kívülről piros, belülről pedig fehér.
2. Az időjárás kívülről hideg, belül azonban meleg van a lakásban.
3. Az autó kívül rozsdás, belül viszont teljesen új.
4. Az emberek látszólag boldogok kívülről, de belül sokszor küzdenek a problémáikkal.
5. A doboz kívülről egyszerűnek tűnik, de belül tele van értékes dolgokkal.
6. Az épület kívülről régi és lepusztult, belül azonban modern és felújított.
7. A gyümölcsök kívülről tökéletesnek tűnnek, de belül néha rothadtnak lehetnek.
8. Az emberi szervezet kívülről öregedés jeleit mutatja, de belül még mindig fiatal és aktív lehet.
9. A ruhád kívülről elegánsnak látszik, de belül lehet, hogy nem érzi jól magát benne.
10. Az emberek kívülről erősnek tűnhetnek, de belül sokszor több törékenység rejlik bennük.

Rokonértelmű szavak

külső-belső, kint-bent, periféria-központ, exotikus-intim, látható-rejtett, felületes-mély, felszínes-alapos, külváros-belváros, távoli-közel, nyilvánvaló-rejtett, látható-láthatatlan, külsőleg-belülileg

Fonetikus átírás

[kiːvyːl-bɛlyː]

Betűrendben közeli szavak

jobbra-balra, jovo-meno, kako-, kata-, kisebb-nagyobb, kivul-belul, knock-out, know-how, koital, kontra-, kozmo-,