nemzet

nemzet szó jelentése

A 'nemzet' szó jelentése és fogalma a magyar nyelvben többféleképpen értelmezhető. 1. A nemzet egy olyan közösség, melyet az emberek közös történelem, kultúra, nyelv és/vagy földrajzi tartózkodási hely köt össze. A nemzet tagjai közös identitást éreznek és közösséget alkotnak, melyet általában egy ország határai között élnek meg. Egy nemzet hagyományokat, szokásokat, értékeket és gyakorlatokat oszt meg, és általában együttműködik politikailag és gazdaságilag. 2. A nemzet fogalmát a politikai életben is használják, mint politikai egységet vagy szerveződést. Ebben az értelemben a nemzet az államot vagy az állampolgárokat jelenti, akik egy adott ország területén élnek. Az állam és a nemzet gyakran összekapcsolódik, de nem minden esetben azonos. Például lehetnek olyan országok, amelyekben több nemzet él (pl.: Spanyolország), vagy olyan területek, amelyek több államhoz tartoznak (pl.: Baszkföld). 3. A 'nemzet' szó használható még metaforikusan is, hogy kifejezze egy csoport vagy közösség egységét, identitását vagy összetartozását. Például: "A magyar nemzet összefogott a nehéz időkben." Összességében a 'nemzet' szó tehát egy közösséget jelöl, amelyet az emberek közös történelem, kultúra vagy más kapcsolatok kötnek össze.

A szó eredetete, etimológiája

A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!

A "nemzet" szó eredete és kialakulása több szempontból is érdekes. Az etimológiai eredetét tekintve a latin "natio" szóból származik, ami annyit jelent, hogy "származás", "fajta", vagy "nép". Ezt a latin szót a középkori latinban használták a "nép" vagy "törzs" jelentésében.

A középkorban kezdett elterjedni az a felfogás, hogy egy adott területen élő embereket egy közös nyelv, kultúra és történelem köti össze, és ez alapján hozták létre az ún. nemzeteket. A nemzetek tehát egy olyan politikai közösségként jöttek létre, amelynek tagjai sajátos identitást és öntudatot gondoltak maguknak.

Az "nemzet" szó magyar nyelvben való használata azonban későbbre tehető. A 16. századi magyar nyelvben még inkább a "fajta" vagy "törzs" jelentésű "nemesség" szó volt használatos. A mai értelemben vett "nemzet" szót először az 1700-as években kezdték el használni Magyarországon.

Azt is fontos megemlíteni, hogy a "nemzet" szó jelentése az idők folyamán változott és bővült. A modern korban a nemzet olyan politikai közösséget jelent, amelynek tagjai közös történelemmel, kultúrával és értékrenddel rendelkeznek, és általában egy adott területen élnek.

Összességében tehát a "nemzet" szó eredete és kialakulása a középkori latin "natio" szóból vezethető vissza, de magyar nyelven való használata csak később kezdődött.

Szófaja és helyesírása

főnév

Példamondatok

1. Magyarország büszke a saját nemzetére.
2. A nemzet egységesen ünnepelte a függetlenség napját.
3. A sporteseményen részt vettek különböző nemzetek képviselői.
4. A politikusoknak gondoskodniuk kell a nemzet jólétéért.
5. Az anyaország minden évben ünnepelni szokta a nemzeti ünnepet.
6. A nemzet ereje az egységében rejlik.
7. Az idegeneket is be kell fogadnunk, ha hozzájárulnak a nemzet fejlődéséhez.
8. Az Olimpián a magyar sportolók képviselték a nemzetet.
9. A nemzeti kultúra sokszínűsége gazdagítja az országot.
10. Mindenkinek fontos, hogy tiszteletben tartsa a másik nemzet kultúráját és hagyományait.

Rokonértelmű szavak

állam, ország, nemzetállam, nép, közösség, polgárok, lakosság

Fonetikus átírás

A fonetikus átírás a 'nemzet' szó kiejtésének következőképpen néz ki: [ˈnɛmtɛt].

Betűrendben közeli szavak

visz, szarvasbika, cseppko, labnyom, morfin, nemzet, szuletesnap, jelbeszed, arja, kabin, vizgyongy,