konstatáció

konstatáció szó jelentése

A "konstatáció" szó jelentése és fogalma a magyar nyelvben: A "konstatáció" egy szubstantívum, amely a konstatálás igéből képzett szó. Jelentése az, hogy valami megállapítása, kijelentése vagy észlelése. Tehát egy adott tény vagy állapot megfigyelése és kimondása. A konstatáció egy objektív megállapítás, amelyet valóságosnak és igaznak tekintünk. Általában olyan információkat tartalmaz, amelyek objektíven vizsgálhatók, mérhetők vagy érzékelhetők. Ezért a konstatáció alapvetően tényeken alapuló állításokat foglal magában. A konstatáció fontos szerepet játszik a tudományban, az üzleti világban és más területeken is, ahol az objektív megfigyelésre és tényekre épülő információkra van szükség. A konstatációt gyakran alkalmazzák például jogi dokumentumokban, tudományos cikkekben vagy jelentésekben a tények bemutatására és az állítások megalapozására. Fontos megjegyezni, hogy a konstatáció nem tartalmaz értékelést vagy véleményt. Csupán egy tényt vagy állapotot közölünk vele, és nem vonunk le következtetéseket vagy értékeléseket. A konstatáció tehát objektív, megbízható és általánosan elfogadott tényekre épülő információkat tartalmaz.

A szó eredetete, etimológiája

A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!

A "konstatáció" szó a latin "constatare" igéből ered, amelynek jelentése "bizonyítottan igaznak találni". A "constatare" az "constare" szóból alakult, amely a "stare" (állni) és a "con-" előtag (együtt, teljesen) összetételéből áll.

Az eredeti latin jelentés szerint tehát a konstatáció arra utal, hogy valami megerősített, bizonyított tényként van elfogadva vagy megállapítva. A kifejezést a középkorban használták először jogi és filozófiai kontextusban, majd a nyelvhasználat során kiterjedt más területekre is.

Az etimológiai szempontból az angol "connotation" kifejezés is kapcsolódik a konstatációhoz.

Szófaja és helyesírása

főnév

Példamondatok

1. Az elemző konstatálta, hogy a vállalat profitja jelentősen csökkent az elmúlt negyedévben.
2. A tanár konstatálta, hogy a diákok jelentős fejlődést mutattak az utolsó osztályzatok alapján.
3. Az orvos konstatálta, hogy a beteg állapota javuló tendenciát mutat.
4. A rendőrök konstatálták, hogy a baleset körülményei szerint szabálytalanul hajtott az autós.
5. A kutatók konstatálták, hogy az éghajlatváltozás hatása egyre jelentősebb mértékű.
6. A közvélemény-kutatás konkrét adatok alapján konstatálta a politikus népszerűségének növekedését.
7. Az iskolai vizsgázók eredményeit értékelve a tanár konstatálta, hogy általánosságban javult a teljesítményük.
8. Az ellenőrök konstatálták, hogy a gyár nem tartja be a környezetvédelmi előírásokat.
9. A meteorológusok konstatálták, hogy az idei nyár melegebb volt az átlagosnál.
10. Az ügyvéd konstatálta, hogy nincsenek elegendő bizonyítékok az elkövetett bűncselekményhez.

Rokonértelmű szavak

megállapítás, állapítás, megfigyelés, tapasztalat, észlelés, felismerés

Fonetikus átírás

/konsta'taːtsioː/

Betűrendben közeli szavak

konnotatív, konok, konspiráció, konspirál, konstans, konstatáció, konstatál, konstelláció, konstitutív, konstruál, konstrukció,