konjugáció

konjugáció szó jelentése

A "konjugáció" szó jelentése és fogalma a magyar nyelvben a következő: A konjugáció az igék ragozási rendjét és a ragozási kategóriákat foglalja magában. A magyar nyelvben az igék konjugálhatóak, vagyis többféle alakban jelennek meg a különböző személyek, idők és módok szerint. A konjugáció tehát azt jelenti, hogy az igealakokat a személyekhez, időkhöz és módokhoz igazítjuk. Például a "szeret" ige konjugációja a következő: - Én szeretek - Te szeretsz - Ő szeret - Mi szeretünk - Ti szerettek - Ők szeretnek Ezen keresztül láthatjuk, hogy az ige különböző személyekhez (én, te, ő stb.), időkhöz (jelen idő), valamint módokhoz (kijelentő mód) alkalmazkodik.

A szó eredetete, etimológiája

A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!

A 'konjugáció' szó eredete a latin 'conjugatio' kifejezésre vezethető vissza. A latinban 'conjungere' jelentése 'összekapcsolni', 'összekötni'. A 'conjugatio' szó alapvetően az igék ragozását és a hozzájuk tartozó személyragokat jelölte.

Az etimológiai szempontból a 'conjugatio' a latin 'conjungere' igéből és a jelzőképző -tio végződésből áll össze. Az -tio végződés azonosítja a folyamatos cselekvést vagy folyamatot, így jelentése "összekapcsolás" vagy "összekötés".

A középkori nyelvekben, mint például az ómagyarban, a 'konjugáció' kifejezés a latin hatásra jelentette az igék ragozási formáit és a hozzájuk kapcsolódó grammatikai fogalmakat.

Összefoglalva tehát, a 'konjugáció' szó eredete és etimológiája a latin 'conjugatio' szóból ered, amelynek jelentése "összekapcsolás" vagy "összekötés". A szó az igék ragozását és a hozzájuk tartozó grammatikai fogalmakat jelenti.

Szófaja és helyesírása

Főnév.

Példamondatok

1. A nyelvtanórán a tanár bemutatta a magyar ige konjugációját.
2. Az angolban az igeidők konjugációja sokkal egyszerűbb, mint a magyarban.
3. A spanyolban a gyakorlatok során gyakoroljuk a reggeli és esti időpontok konjugációját.
4. A francia nyelvben vannak kivételek a rendes ige konjugációs szabályok alól.
5. A németben az erős igék konjugációja többet változik, mint a gyenge igéké.
6. Az olaszban az együttműködő mód konjugációja eltérő az egyes és többes szám között.
7. Az orosz nyelvben a főnévi igéknek van egy különös konjugációs rendszere.
8. A japánban általában csak egyetlen alakja van az igéknek, nincs különösebb konjugáció.
9. Mivel spanyolt tanulok, gyakorolnom kell a jelen idő konjugációját.
10. A latinban az igeidők és személyek szerint változik az ige konjugációja.

Rokonértelmű szavak

hajlítás, igealakzat, igei ragozás, igekötés

Fonetikus átírás

/konjugáció/

Betűrendben közeli szavak

konglomerátum, kongresszus, kongrua, kongruencia, kongruens, konjugáció, konjugál, konjugált, konjunkció, konjunktív, konjunktúra,