koefficiens

koefficiens szó jelentése

A 'koefficiens' szó a matematikában használt fogalom, amely az együttható, ill. a változók közötti arányt jelöli. Tehát két vagy több változó közti kapcsolatot ír le.

A szó eredetete, etimológiája

A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!

A szó eredete a latin 'coefficientem' szóból származik, amelynek jelentése 'együttműködő', 'segítő'. A magyar nyelvben először 1873-ban fordult elő a 'koefficiens' szó, az akkoriban németül beszélő magyarok pedig a 'Koeffizient' szót használták.

Szófaja és helyesírása

A 'koefficiens' szó főnév, helyesírása pedig ezzel összhangban kis kezdőbetűvel írandó.

Példamondatok

Példamondatok:
- A másodfokú egyenletben a koefficiensek értéke alapján határozzuk meg a gyököt.
- Az adatok elemzéséhez szükség van a korrelációs koefficiens meghatározására.

Rokonértelmű szavak

Rokon fogalmak: együttható, arányossági tényező, tag.

Betűrendben közeli szavak

kódex, kodifikáció, kodifikált, ködmön, koedukáció, koefficiens, kofa, kőfal, kófic, kogencia, kogens,