kelepce

kelepce szó jelentése

A 'kelepce' szó jelentése és fogalma a magyar nyelvben egy fogva tartó eszköz, amelyet az emberi testre vagy az állatokra helyeznek, hogy mozgásukat korlátozzák. Általában fém vagy műanyagból készül és zárral rendelkezik.

A szó eredetete, etimológiája

A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!

A szó kialakulása nem teljesen tisztázott, de feltehetően a török nyelvből került át a magyarba. A szó forrása a török "kelepçe" szó, ami ugyanazt jelenti.

Szófaja és helyesírása

A 'kelepce' szófaji besorolása főnév, helyesírása pedig a következő: kelepce (egytagú szó).

Példamondatok

Példamondatok:
- A tolvajnak kelepce került a csuklójára.
- Az állatorvos megpróbálta levételezni a kelepcét az éhes róka lábáról.
- A bűnösök börtönbe kerültek, ahova mindenkinek kelepcét tettek a lábára.

Rokonértelmű szavak

Rokonértelmű kifejezések: bilincs, párducfog, billegő, lábkötő.

Betűrendben közeli szavak

kékítő, kekk, kel , kelekótya, kelengye, kelepce, kelepel, kelevény, kell, kellék, kellem,