kulso

kulso szó jelentése

A "külső" szó jelentése és fogalma a magyar nyelvben a következő: A "külső" az egyik leggyakrabban használt melléknévünk, amely arra utal, hogy valami vagy valaki a külvilághoz tartozik, nem része a belsőnek. A "külső" szó használható tárgyak, helyek és emberek leírására is. Például: - Tárgy: A ház külső részei közé tartoznak az ablakok, ajtók, tető stb. - Hely: Az étterem külső terasza az utcára néz. - Ember: Anna nagyon figyel a külső megjelenésre. Emellett a "külső" szó a jellemzőket is kifejezheti, hogy valaki vagy valami milyen hatást gyakorol másokra vagy más dolgokra. Például: A diák jó külsővel rendelkezik - ez azt jelenti, hogy vonzó megjelenésű. Ezenkívül a "külső" szó használható abban az értelemben is, hogy valaki vagy valami kívül esik valamin vagy valamin túl van. Például: Sokan kívül állnak a társadalom normáin - ez azt jelenti, hogy nem illeszkednek az elfogadott normákhoz. Összességében a "külső" szó jelentése és fogalma a magyar nyelvben arra utal, hogy valami vagy valaki a külvilághoz tartozik, nem része a belsőnek, és kifejezheti az emberek vagy tárgyak megjelenését, hatását vagy elhelyezkedését.

A szó eredetete, etimológiája

A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!

A "külső" szó eredete a középkori magyar nyelvben található. Az eredeti forma "külsej" volt, ami az "kül" és a "sej" szavak összetételéből állt.

Az "kül" szó jelentése a középkorban "dolog, tárgy, külső rész". Ez a szó az ómagyar "kul" szóból fejlődött ki, aminek jelentése "választani, kiválasztani". A két jelentés közötti kapcsolat az lehetett, hogy valami külső részét választották ki vagy választották el más dolgoktól.

A "sej" pedig egy régi magyar végződés volt, amelyet gyakran használtak a melléknevek képzésére. Az "sej" jelentése "valaminek valamilyen módú, jellegű".

A két részlet összekapcsolódásával létrejött az "külsej" szó, amelynek jelentése „valaminek a külső tulajdonságai, megjelenése”.

Az idővel az "külsej" forma átalakult az újabb időkben a mai formába, vagyis „külső”-be.

Szófaja és helyesírása

melléknév

Példamondatok

1. A külső falakat újra festették a nyáron.
2. Az autónk bal oldali külső tükrét elütötték a parkolóban.
3. A cégünk szeretné javítani a külső megjelenését, ezért új logót tervezünk.
4. A személyiségünk sokkal fontosabb, mint a külső megjelenésünk.
5. A könyv borítójának külső kialakítása nem igazán tetszik nekem.
6. Az épület külső részei nagyon rossz állapotban vannak, sürgős felújításra van szükségük.
7. Az időjárás sajnos nem kedvezett a kültéri eseménynek, így át kellett helyeznünk a programot beltérbe.
8. Az üzletben kiállított termékek közül kiválasztottam egyet a vonzó külső miatt.
9. Az autópálya mentén sok benzinkút található, amelyeknek általában szép külső területe van.
10. A film rendezője nagy hangsúlyt fektetett a film látványos kültéri jeleneteire.

Rokonértelmű szavak

külső, külsőség, küllem, megjelenés, látszat, kinézet

Fonetikus átírás

['kyːlʃøː']

Betűrendben közeli szavak

oroszlan, forditas, hencsereg, haj, talan, kulso, kiugrott, kiderul, libabor, kozepkor, kocka,