ironikus

ironikus szó jelentése

Az 'ironikus' szó jelentése a magyar nyelvben az, hogy valami olyan helyzet vagy megjegyzés, ami látszólag ellentmondásos és éles kontrasztot mutat a valósággal vagy az elvártakkal szemben. Az ironia gyakran egyfajta szarkazmus és cinizmus is lehet, amelynek célja az, hogy kritikát fogalmazzon meg valami vagy valaki ellen.

A szó eredetete, etimológiája

A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!

A 'ironikus' szó kialakulása a görög 'eironeia' (képmutató viselkedés) szóból ered, amelyet Platón használt a "Szikratész" című művében. Az eironeia nemcsak egyfajta képmutatást jelentett, hanem egy olyan retorikai eszközt is, amelynek célja az volt, hogy megzavarja az ellenfelet.

Szófaja és helyesírása

Az 'ironikus' szó a melléknév kategóriájába tartozik és helyesírása így hangzik: ironikus.

Példamondatok

Példamondatok:
- ironikus módon pont azoknak van igaza, akiknek semmi közük hozzá.
- Az élet ironikus tréfa volt vele: éppen akkor talált rá igazán boldogságára, amikor már túl késő volt.

Rokonértelmű szavak

Rokonértelmű kifejezések:

- szarkasztikus

- cinikus

- gúnyos

- gúnyolódó

- csúfolódó

Fonetikus átírás

A fonetikus átírás a 'irónikus' szó kiejtéséhez: [iˈroːnikus].

Betűrendben közeli szavak

íródeák, írogat, iromba, irón, irónia, ironikus, írónő, irracionális, irreális, irredenta, irredentizmus,