JelentéseEredeteSzófaja Példamondatok

henc

henc szó jelentése

A "henc" szó jelentése és fogalma a magyar nyelvben a következő: 1. Jelentése: A "henc" szó egy melléknév, amelyet általában kedvetlen, mogorva, barátságtalan viselkedésre vagy arcjátékra használunk. A henc ember zárkózott, mogorva, és nehezen enged be másokat az érzelmi világába. 2. Fogalma: A "henc" szóval leírhatjuk egy személy hangulatát vagy viselkedését, amikor az illető mogorva, barátságtalan vagy ideges. Gyakran jellemzője lehet a ridegség, az elutasítás vagy a mogorvaság. Példamondatok: - Az öregúr mindig henc volt a szomszédokkal. - Nem szeretek vele beszélgetni, mert mindig henc és rideg. - Ha valaki nem mosolyog vissza rád az utcán, talán csak henc természetű.

Értékeld a meghatározást!
(Pozitív: 0 / Negatív: 0)

A szó eredetete, etimológiája

A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!

A "henc" szó egy régi magyar szó, amelynek eredete a középkori latin nyelvben található. A "henc" eredetileg a 'fecske' vagy 'fecskefajta' jelentésű "hirundo" latin szóból alakult ki.

A "henc" szó az idők során különböző változásokon ment át. Az 1400-as évektől kezdve a magyarban a "hinc" formában találkozunk vele, majd a 16. századtól már a "henc" formában használták.

Az etimológiai változásokat nehéz pontosan meghatározni, de a nyelvészeti kutatások szerint lehetséges, hogy az "hirundo" szóból először a közép-magyarban kialakult "hirundus" forma alakult ki, majd innen továbbhangzott és rövidült le a "hinc" illetve "henc" formára.

A "henc" szó ma is használatos a magyar nyelvben, főként a népi hagyományokban és az irodalomban fordul elő, amikor például a fecskét vagy annak megjelenését írják le.

Szófaja és helyesírása

A "henc" szó faját melléknévnek határozhatjuk meg.

Példamondatok

1. A kisfiú hencet rántott a lány hajára.
2. A macska ijedten hencelt, amikor meglátta a vadászkutyát.
3. Az apuka felhúzta a nadrágját, hogy elrejtse a hencet.
4. A szél erősen hencelte a fákat az erdőben.
5. A suliban mindig nevetnek, ha valaki véletlenül henceli magát.
6. A kislány keservesen sírt, amikor a barátai hencelték.
7. Az állatkertben a majom pajkosan hencelte a látogatókra.
8. Az idős bácsi leült és befogta a fülét, hogy ne hallja a kocsik hencelését.
9. A gyerekek izgatottan henteregtek a fűben.
10. Az apuka felszippantotta az orrát, hogy megszabaduljon a kellemetlen hencétől.

Rokonértelmű szavak

tréfa, csíny, bohóckodás, tréfálkozás, csínytevés

Fonetikus átírás

[hɛnts]

Betűrendben közeli szavak

helyvektor, hemina, hemizigota, hemocianin, hemodinamika, henc, hepatomegalia, herfli, hering, herka, herkimer gyemant,