harsona

harsona szó jelentése

A "harsona" szó a magyar nyelvben több jelentéssel és fogalommal is rendelkezik. 1. Hangszer: A harsona egy rézkürt típusú hangszert jelent, amelyet általában üreges cső formájú test jellemzi. A hangszeren található cső hajlított, és a kotta alapján különböző hangokat lehet előállítani a fúvóka és a csúsztatható henger segítségével. A harsonát általában zenekarokban vagy együttesekben használják. 2. Közlekedési eszköz: A "harsona" szó használatos a közlekedésben is, kifejezve a gépjárműveken található hangjelzőt. Az autókon, motorokon és más járműveken elhelyezett harsona segítségével a sofőr figyelmét fel lehet hívni vagy riasztást lehet jelezni. 3. Egyházi jelkép: A "harsona" szó használatos az egyházakban is, mint jelkép vagy szimbólum. Az Írásokban gyakran említik Isten harsonáját, ami az üzenet közvetítését vagy egy fontos esemény bejelentését jelképezi. Összességében a "harsona" szó tehát egy hangszer típust, közlekedési eszköz hangjelzőjét vagy egyházi jelképet és szimbólumot is jelenthet a magyar nyelvben.

A szó eredetete, etimológiája

A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!

A "harsona" szó eredete közvetlenül a latin "furnus" szóra vezethető vissza, ami "sütő" vagy "kemence" jelentéssel bír. Ez a szó a középkori latinban "furna" formában használatos lett, majd a közép-latinban alakult át a "harno" vagy "horno" változatokra. A közép-latinból került be a francia nyelvbe és onnan terjedt el más európai nyelvekbe.

A magyarban a szó az 1300-as évektől található meg írásban. Első formája "horna" volt, majd később alakult át "harsona" formára. A szó eredeti jelentése a kemence vagy sütő volt, azonban később az elnevezés átvitt értelemben az olyan hangszerekre is vonatkozott, amelyek hangját valamilyen lyukon vagy csövön keresztül lehetett előhozni.

Az etimológiai források szerint a "harsona" szó eredetileg egy régészeti leletre, egy régi kemencére utalhat, amely hasonlít egy trombitához. Ennek az eszköznek az elnevezése aztán átvitt értelemben terjedt ki a hangszerekre is.

Összességében tehát a "harsona" szó eredetét a latin "furnus" szóval lehet kapcsolatba hozni, amely a közép-latinból jutott el a magyar nyelvbe, és az eredeti jelentése mellett az olyan hangszerekre is kiterjedt, amelyek hasonlóságot mutattak a kemencékkel.

Szófaja és helyesírása

főnév

Példamondatok

1. A zenekar trombitással és harsonással is megerősítette a hangzását.
2. A templomi kórusban egy fiatal lány játszik harsonán.
3. A katonák harsogó harsonajeleket hallatnak a hadsereg parancsainak közlésére.
4. Az ünnepi felvonuláson a díszes egyenruhások között ott voltak a harsonások is.
5. A filmzenében gyakran használnak fúvószenekart, amiben a harsona is fontos szerepet kap.
6. A jazz koncerten lenyűgöző szólókat játszott a magyar harsonás művész.
7. Az óvodai csoportban minden gyereknek volt egy műanyag játékharsonája, amit vidáman fújtak.
8. Az opera előadásban az ünnepélyes jelenetekhez tartozik egy grandiózus harsonaszó.
9. A zenekarban az első trombitást és a második trombont választották ki harsonázni a dal közepén.
10. A dzsessz klubban este hosszan dübörögtek a dobszólók, miközben a harsona melankolikus dallamot játszott.

Rokonértelmű szavak

trombita, kürt, trombó, buzina, duda

Fonetikus átírás

/hɒrsonɒ/

Betűrendben közeli szavak

hajtas [3], szokep, rekesz, tenyer, din, harsona, serules, kalauz, bracsa, kantor, mufog,