harmónia

harmónia szó jelentése

A 'harmónia' szó jelentése és fogalma a magyar nyelvben az alábbiak szerint értelmezhető: Jelentése: A harmónia egy olyan állapotot vagy viszonyt jelöl, ahol különböző dolgok, elemek, vagy emberek egymással összhangban vannak, illetve együttműködnek anélkül, hogy ellentétbe kerülnének egymással. Ez a fogalom rendkívül szerteágazóan használható, és több területen is alkalmazzák. Fogalma: A harmónia fogalma elsősorban a zenében kapott kiemelt jelentést. Itt a harmónia arra utal, hogy az egyes hangok vagy akkordok egymással összhangban vannak, és kellemes hangzásképet eredményeznek. A zenei harmónia alapvetően az akkordok felépítésén és kapcsolódásán alapul. Emellett a harmónia fogalmát gyakran használják az emberi kapcsolatokra vagy társadalmi viszonyokra is. Ez esetben a harmónia azt jelenti, hogy az emberek jól tudnak egymással kommunikálni, megértik és elfogadják egymást, harmonikusan működnek együtt. Az ilyen típusú harmónia hozzájárul a békéhez, stabilitáshoz és boldogsághoz. A harmónia fogalma továbbá felmerülhet a természetben vagy környezetben is. Ez esetben a harmónia azt jelenti, hogy az élőlények és az ökológiai rendszerek egymással összhangban vannak, és egyensúlyt képesek fenntartani. A természetes harmónia fontos ahhoz, hogy a környezet egészséges és fenntartható legyen. Összességében a harmónia szó jelentése és fogalma a magyar nyelvben arra utal, hogy különböző dolgok vagy emberek egymással összhangban vannak, együttműködnek vagy egyensúlyban tartják egymást.

A szó eredetete, etimológiája

A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!

A "harmónia" szó eredete a görög nyelvben található. A görög "harmonia" (ἁρμονία) szó jelentése eredetileg a "hangok közötti megfelelés" vagy "együttes hangzás" volt. A szó gyökere az ἁρμός (harmos) szó, amelynek jelentése "kapcsolat", "összekapcsolódás", vagy "összeköttetés".

A görög nyelvből a latinba került át, és itt is megtartotta eredeti jelentését. A latinban a "harmónia" szó ugyanazt a hangzást és az együttes hangzást jelentette, mint a görögben.

A középkori latinból pedig a középfelnémet nyelvbe került át, ahol már kiterjesztették a jelentését. Itt már nemcsak zenei kifejezésként használták, hanem általánosan az összhangra és egyensúlyra utaltak vele.

Ezután terjedt el más európai nyelvekbe is, és ma már sok nyelvben hasonlóan használják, mint az angolban ("harmony"), francia nyelvben ("harmonie"), németben ("Harmonie"), stb.

Összességében tehát a "harmónia" szó eredetileg a görög nyelvből származik, és az együttes hangzást, összhangot vagy egyensúlyt jelölte.

Szófaja és helyesírása

főnév

Példamondatok

1. A zenei koncerten a zenekar csodálatos harmóniában játszott.
2. Az esküvőn a menyasszony és vőlegény egymás mellett állva sugárzottak harmóniát.
3. A természet képes lenyűgöző harmóniában megmutatkozni a színek, formák és hangok tökéletes összhangjával.
4. A barátok közötti jó kapcsolat alapja a kölcsönös tisztelet és harmonikus együttműködés.
5. Az otthonunkban kialakított belső térnek kellemes és nyugodt hangulatot kell teremtenie, hogy harmóniában éljünk benne.
6. A jóga gyakorlásának célja az elmével, testtel és lélekkel való harmónia elérése.
7. A csoportos munka hatékonyabb, ha a tagok között egyensúly és harmónia van.
8. A táncosok mozdulatai egymással szinkronban és harmóniában történnek a színpadon.
9. A zdobriszkó egy olyan japán kerttervezési stílus, amely a természetes elemeket használja fel az összhang és harmónia megteremtéséhez.
10. Az emberi testben minden szervnek saját funkciója van, de csak akkor működik tökéletesen, ha egymással harmóniában dolgoznak.

Rokonértelmű szavak

egyensúly, összhang, egyhangúság, összhangosság, békesség, nyugalom, megegyezés, összemérhetőség

Fonetikus átírás

/hɒˈrmoʊniə/

Betűrendben közeli szavak

harcsabajusz, hárem, hármas, harmat, harmincad , harmónia, harmonikus, háromnegyed, hárpia, harsány, haruspex,