faklya

faklya szó jelentése

A "fáklya" szó jelentése és fogalma a magyar nyelvben az alábbiak szerint értelmezhető: 1. Egy eszköz vagy tárgy: A fáklya egy kézi lámpa, melyet általában gyújtott anyaggal töltenek meg, hogy világítson. Általában hosszú nyéllel és égő részével rendelkezik, amely tűzre gyújtva lángot ad. Régebben gyakran használták a fáklyát világításra vagy jelzőeszközként. 2. Sportesemények jelképe: A fáklya az olimpiai játékokon ismert sportesemények jelképe. A tűzzel égő fáklyát futók viszik végig egy előre meghatározott útvonalon, majd ennek a tűznek a segítségével meggyújtják az olimpiai lángot, ami az egész játékok ideje alatt ég. 3. Szimbolikus jelentés: A "fáklya" szó átvitt értelemben is használatos a magyar nyelvben. Például egy személyt vagy csoportot, aki valamilyen eszmét vagy ügyet képvisel és terjeszt, gyakran nevezhetünk "fáklyavivőnek". Ez arra utal, hogy az adott személy vagy csoport égő szenvedéllyel, lendülettel és elkötelezettséggel terjeszti az adott eszmét vagy ügyet.

A szó eredetete, etimológiája

A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!

A "fáklya" szó eredetileg a tűz világítását, fényét jelentette. A szó eredete a latin "fax" szóra vezethető vissza, ami fátüzet vagy fadarabot jelentett. Ebből a latin szóból alakult ki a középlatin "flaccula" kifejezés, ami már konkrétan a fáklyát jelölte. Ezután a középfrancia "flaon" és az ófrancia "flambe" szavakból alakult ki az angolban használt "flame", ami lángot jelent.

A magyar nyelvben a "fáklya" kifejezésre valószínűleg az ószláv nyelvből került átadásra, mivel a középkorban a magyarok gyakran érintkeztek az ószláv nyelvet beszélő népekkel. Az ószlávban ugyanis a "fakla" szó azt jelenti, hogy fáklya.

Egy másik elmélet szerint a "fáklya" szó eredeti formája ebben az esetben is a latin "fax" lehet, amihez hozzácsapódott egy képzőelem, az "-lya". Ez a képzőelem megjelenik például más magyar szavakban is, mint például a "bolygó", vagyis bolygatni valamit.

Összességében tehát elmondható, hogy a "fáklya" szó eredete a latin "fax" szóból vezethető vissza, ami fátüzet vagy fadarabot jelentett.

Szófaja és helyesírása

főnév

Példamondatok

1. A fáklya fénye melegítette a hideg éjszakai levegőt.
2. A szabadságharcosok magasra tartották a fáklyát a harcmezőn.
3. A fáklyát lassan körbeadogatták, hogy mindenki meggyújthassa a sajátját.
4. Az olimpiai játékok megnyitóján a sportolók fáklyákkal vonultak be a stadionba.
5. Az út mentén álló fáklyák világították meg az utat az éjszakában.
6. A temetőben gyertyafény helyett fáklyákat gyújtottunk az emlékezős sétához.
7. A vadászok fáklyákkal keresték meg az ösvényt az erdőben.
8. A cirkusz arénájában látványos tűzzsonglőrök mutattak be különleges fáklyatrükköket.
9. Az ókori Rómában a gladiátorok bevonulása előtt gyújtottak meg színes fáklyákat az arénánál.
10. A téli karnevál felvonulásán a résztvevők kezükben tartottak égő fáklyákat.

Rokonértelmű szavak

fáklyak

gyújtó

égő

világító

lángoló

lámpás

lámpa

Fonetikus átírás

'fáklya' szó fonetikus átírása: [ˈfaːkʲɑ]

Betűrendben közeli szavak

tangens, szerep, verseg, hala, zero, faklya, gazella, szineszno, orr, haszonallat, kamatszamitas,