foncsorozás

foncsorozás szó jelentése

A foncsorozás fogalma a magyar nyelvben azt jelenti, hogy valaki vagy valami szinte folyamatosan panaszkodik, nyafog vagy hajlamos a kesergésre. A foncsorozó személy általában túlérzékeny és kényes, könnyen bosszankodik és elégedetlenkedik.

A szó eredetete, etimológiája

A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!

A szó eredete az ómagyar "foncsor" szóból származik, melynek jelentése "frusztráltság". A foncsorozás kifejezést először 1895-ben használták a magyar irodalomban.

Szófaja és helyesírása

A foncsorozás szófaji besorolása főnév, helyesírása pedig így néz ki: foncsorozás.

Példamondatok

Példamondatok:
- Az anyósom mindig csak a negatív dolgokra tud koncentrálni, szinte állandóan foncsorozik.
- Az új kollégám nagyon hangulatember, gyakran láthatóan foncsorozik, ha valami nem úgy sikerül, ahogy eltervezte.

Rokonértelmű szavak

Rokonértelmű kifejezések: nyavalygás, panaszkodás, elégedetlenség.

Betűrendben közeli szavak

folytatódik, folyton, fon, foncsor, foncsorozás, fondant, fonéma, fonetikus, fonetikus írás, fonetikus_írás,