fene

fene szó jelentése

A "fene" szó a magyar nyelvben egy vulgáris kifejezés, melyet általában düh, frusztráció vagy érzelmi feszültség kifejezésére használunk. Gyakran helyettesíti az eredetileg erősebb káromkodásokat, így enyhítve a mondat durvaságát. A "fene" szó jellemzően arra utal, hogy valami nagyon rossz vagy zavaró. Például: "Ezt a fene munkát nem értem." vagy "fene tudja, mit akar." A szó többnyire negatív érzelmi töltést hordoz, de néha humoros vagy ironikus kontextusban is használjuk. Fontos megjegyezni, hogy a "fene" szó egy vulgáris kifejezés, így ajánlott óvatosan használni és figyelembe venni a beszélgetés partnereinek érzékenységét és a helyzet kontextusát.

A szó eredetete, etimológiája

A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!

A 'fene' szó eredetét és kialakulását nehéz pontosan meghatározni, mivel az etimológiai forrásokban nincs egyértelműen rögzítve. Azonban vannak néhány lehetséges magyarázat és elmélet a szó eredetére.

Egyes nyelvészek szerint a 'fene' szó eredeti jelentése 'ördög' vagy 'sátán' volt, ami később átváltozott az idők során. A középkori magyarban használták az "Isten fene" kifejezést, ami azt jelentette, hogy valami nagyon rossz vagy kellemetlen dolog. Ebben az esetben a 'fene' szó valószínűleg a sátánhoz vagy ördöghöz kötődött.

Más elméletek szerint a 'fene' szó eredete a németben található. A németben létezik a "verflixt nochmal" kifejezés, ami hasonló jelentéssel bír, mint a magyar 'fene'. Ez arra utal, hogy valami bosszantó vagy kellemetlen dologra utal. Azt is felvetették, hogy a magyar nyelv ezekből a német kifejezésekből alakította ki a 'fene' szót.

Azonban mások szerint lehet, hogy a 'fene' szó nem külföldi eredetű, hanem a magyar nyelv sajátos kifejezése. Az emberek gyakran használták ezt a szót a bosszúság vagy csalódás kifejezésére, és ahogy az idő múltával változik a nyelv, új jelentések is kapcsolódnak hozzá.

Összességében tehát a 'fene' szó eredete és etimológiája nem teljesen tisztázott, de valószínűleg több tényező is közrejátszott annak kialakulásában.

Szófaja és helyesírása

főnév

Példamondatok

1. Kiborultam és elkezdtem dühöngeni: "A fene vigye el!"
2. Egyik barátommal találkozva meglepődtem: "Hűha, de jó, hogy végre találkoztunk! Nem láttalak az elmúlt fene sok ideje!"
3. Amikor megláttam a parkolóban a kocsi mellett a büntetőcédulát, felháborodva mondtam: "Mi ez a fene?!"
4. A könyvben olvasva nem értettem egy bizonyos kifejezést, ezért felkiáltottam: "Mi a fene jelentheti ezt?!"
5. Amikor véletlenül leejtettem a telefonomat és eltört a képernyője, bosszankodva kérdeztem magamtól: "Miért kellett pont ezzel járnom? Miért éppen ennek kellett fene szakadnia?"
6. Az autópályán dugóba kerülve frusztráltan mondta az utas: "Ez a fene közlekedési káosz sosem ér véget?"
7. Amikor megtudtam, hogy lemaradtam az utolsó buszról és gyalog kell hazamennem, csalódottan sóhajtottam fel: "Na, ez aztán a fene!"
8. A versenyen utolsóként érkezve frusztráltan jelentette ki az atléta: "Ez már az utolsó fene helyezés!"
9. Amikor megláttam a tömött postahivatalt, felkiáltottam: "fene vigye el, most megint várnom kell!"
10. Az időjárásjelentést hallva csalódottan mondtam: "Még mindig fene hideg van kint?!"

Rokonértelmű szavak

fenébe, fenéken, fenétlen, fenétlenül, fenemód

Fonetikus átírás

/'fɛnɛ/

Betűrendben közeli szavak

saletrom, dolgozatjavitas, nover, tombolo, valo, fene, ustokos, front, kaka, liba, koronazas,