diszpozitív

diszpozitív szó jelentése

A "diszpozitív" szó a magyar nyelvben elsősorban a jogi szférában használatos. Jelentése, hogy valamilyen jogviszonyban vagy szerződésben az egyik fél rendelkezik, elrendel, vagy meghatároz valamit a másik fél felé. Például, amikor két felet összekötő szerződésben egy adott jogosultságot vagy kötelezettséget egyik fél maga határoz meg és előírja a másik félnek, akkor ezt nevezzük diszpozitív rendelkezésnek. Ez azt jelenti, hogy az adott jogviszonyban az egyik fél szabadon eldöntheti, hogyan kíván élni bizonyos jogokkal vagy kötelezettségekkel. A diszpozitív rendelkezések lehetnek választhatóak vagy kötelezőek is. A választható diszpozitív rendelkezés esetén az érintett fél szabadon dönthet arról, hogy él-e a megadott jogokkal vagy kötelezettségekkel. A kötelező diszpozitív rendelkezés esetén viszont az érintett fél nem változtathatja meg vagy hagyhatja figyelmen kívül a megadott jogokat vagy kötelezettségeket. A diszpozitív szabályozás gyakran előfordul a polgári jogban, a munkajogban és más jogi területeken is, ahol az egyik félnek lehetősége van meghatározni a jogviszony tartalmát, feltételeit vagy időtartamát.

A szó eredetete, etimológiája

A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!

A "diszpozitív" szó eredete a latin "dispositivus" kifejezésre vezethető vissza, ami azt jelenti, hogy "rendelkezésre álló" vagy "elrendezhető". A latin "disponere" igéből származik, amelynek jelentése "elhelyezni", "rendezni" vagy "elrendezni".

Az angol nyelvben a "dispositive" kifejezés szerződési jogi kontextusban jelentheti azt, hogy egy szerződéses feltételt vagy rendelkezést meghatározó vagy eldöntő. Ezt az értelmet átvéve a magyar nyelvben is használják a diszpozitív szót.

A diszpozitív kifejezést gyakran használják a jogi és üzleti területeken, például jogszabályokban vagy szerződésekben. Az ilyen típusú rendelkezések általában ajánlásokat vagy kereteket tartalmaznak, amelyeket követni lehet, de nem kötelező. Ezért a diszpozitív szabályok nem abszolútak vagy kötelező erejűek, hanem inkább iránymutatók.

Fontos megjegyezni, hogy a diszpozitív szó eltérő jelentéssel is használható más kontextusokban. Például a pszichológiában a diszpozitív fogalom azt jelenti, hogy valakinek vagy valaminek meghatározott tulajdonsága vagy hajlama van egy adott viselkedésre vagy reakcióra.

Szófaja és helyesírása

melléknév

Példamondatok

1. A jogi rendszerben a diszpozitív törvényeket a felek dönthetik el.
2. Az ügyfélnek lehetősége van a szerződés diszpozitív részeit módosítani.
3. A bíróság csak akkor avatkozik be, ha a felek nem tudnak megegyezni a diszpozitív kérdésekben.
4. Az adásvételi szerződés diszpozitív feltételei között szerepel az ár és a fizetési határidő.
5. Az alkalmazottak bérét a munkáltató és a dolgozó közötti megállapodás határozza meg, de vannak diszpozitív törvények is ebben a tekintetben.
6. A válás során a házastársaknak lehetőségük van maguk dönteni a vagyoni viszonyaikra vonatkozóan, de ha nem tudnak megegyezni, akkor a bíróság diszpozitív rendelkezéseket hozhat.
7. A diszpozitív jogszabályok lehetővé teszik az emberek számára, hogy saját döntéseik alapján rendezhessék az ügyeiket.
8. A polgári peres eljárás során a feleknek először meg kell próbálniuk megegyezniük, mielőtt a bíróság döntést hozna a diszpozitív kérdésekben.
9. A szerződés diszpozitív rendelkezéseinek módosítása csak írásban lehetséges.
10. A munkáltató és a munkavállaló közötti munkaszerződés tartalmazza a diszpozitív és kötelező rendelkezéseket is.

Rokonértelmű szavak

elrendelő, rendelkezési, határozati, irányító, szabályozó

Fonetikus átírás

/diˈspozitiv/

Betűrendben közeli szavak

diszperz, díszpinty, diszponál, diszponens, diszpozíció, diszpozitív, diszproporció, disszemináció, díszszemle, disszertáció, disszidál,