diakónus

diakónus szó jelentése

A 'diakónus' szó jelentése és fogalma a magyar nyelvben: A 'diakónus' egy vallási tisztség elnevezése, amely a keresztény egyházakban fordul elő. A diakónus a papi rend alacsonyabb fokozatának tagja, és feladata a lelkipásztori munka támogatása, valamint a szociális segítségnyújtás. A diakónusok általában az egyházi közösség szolgálatában állnak, segítik az istentiszteletek lebonyolítását és részt vesznek a karitatív tevékenységekben is. A diakónusok jellemzően férfitagok, de vannak olyan keresztény felekezetek, amelyek nőket is bevonják ebben a tisztségbe.

A szó eredetete, etimológiája

A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!

A "diakónus" szó eredete a görög nyelvből származik, ahol "diakonos" (διάκονος) jelentése "szolgáló" vagy "segítő". A szó eredetileg egy általánosabb értelemben volt használatos, hogy megjelölje azokat, akik valamilyen szolgálatot végeznek.

A kereszténységben a diakónus az egyik alapvető papi rend tagja. Az első diakónusok megnevezését az Apostolok Cselekedeteinek könyve használja, amikor az apostolok kiválasztottak hét férfiút, hogy segédkezzenek nekik a szegények gondozásában és a közösségi étkezések megszervezésében. A diakónus tehát eredetileg egy olyan személy volt, aki a gyülekezetben a szociális segítségnyújtásban és más gyakorlati feladatokban vett részt.

Az "diakónus" szó etimológiája eredetileg arra utal, hogy valaki "kiszolgál" vagy "szolgál". Ez összefüggésbe hozható a görög "diakoneo" (διακονέω) igével, ami azt jelenti, hogy "szolgál".

A diakónusok szerepe és szolgálata az idők során változott és különbözőek lettek a keresztény egyházakban. A római katolikus egyházban a diakónusok a papi rend tagjai, de nem rendelkeznek a papszentelés teljes hatáskörével. Az ortodox egyházban és más protestáns felekezetekben a diakónusok továbbra is a gyakorlati szolgálatot végzik, de nem rendelkeznek papi hatalommal vagy jogosultságokkal.

Összességében tehát a "diakónus" szó eredetileg azt jelentette, hogy valaki "szolgál" vagy "segít", és ez az értelmezés jelen van a keresztény papi rendben is.

Szófaja és helyesírása

főnév

Példamondatok

1. A diakónusok segítenek a templomban a szertartások lebonyolításában.
2. A diakónusok gondoskodnak a rászorulókról és segítenek nekik az alapvető szükségleteikben.
3. A diakónusok részt vesznek a gyülekezeti tevékenységek szervezésében és lebonyolításában.
4. Az egyházban a diakónusok az ige hirdetését és tanítását is végzik.
5. A diakónusok fontos szerepet töltenek be az egyházi közösség életében, segítve a lelkész munkáját.
6. A diakónusok hűségesen szolgálják az Istent és az embereket.
7. Az egyház tanítása szerint a diakónusoknak példamutató életet kell élniük a hitben és az erkölcsökben.
8. A diakónusok sokszor látogatják meg a bajban lévő gyülekezeti tagokat, hogy bátorítást és segítséget nyújtsanak nekik.
9. A diakónusok részt vesznek a kereszteléseknél, esküvőknél és temetéseknél is, hogy támogassák és imádkozzanak az érintettekért.
10. A diakónusok az egyház szolgálatában állnak, és a közösség építésére törekednek.

Rokonértelmű szavak

szószóló, segédlelkész, lelki gondozó, egyházi szolgáló, szolgálattevő

Fonetikus átírás

/diɒkoːnuʃ/

Betűrendben közeli szavak

diagnózis, diagonális, diagram, diáklány, diakonissza, diakónus, diákotthon, dialektika, dialektikus, dialektus, dialízis,