bukolika

bukolika szó jelentése

A 'bukolika' szó jelentése és fogalma a magyar nyelvben: A 'bukolika' egy irodalmi műfaj, amely a természetet, a falusi életet és az egyszerű emberek mindennapjait ábrázolja. Jellemzően idillikus, harmonikus képet fest a vidéki világról és az ott élő emberekről. A bukolikus művek gyakran hangulatos képeket festenek a mezők, erdők, patakok és állatok világáról, és általában pozitív szemlélettel tekintenek az életre. A bukolika eredetileg ókori görög és római költők alkotásainak egy csoportját jelentette, akik a mezőgazdasági tájra és a pásztoréletre fókuszáltak verseikben. A legismertebb bukolikus költő az ókori Róma időszakából Vergilius volt, akinek "bukolika" című műve hatalmas hatással volt a későbbi európai irodalomra. A 'bukolika' kifejezést ma már nemcsak irodalmi művekre alkalmazzák, hanem átvitt értelemben is használják, hogy leírjanak egy kellemes, természeti környezetben játszódó történetet, vagy éppen egy olyan helyzetet, amelyben idillikusnak vagy nyugodtnak tűnnek a körülmények.

A szó eredetete, etimológiája

A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!

A "bukolika" szó eredete a latin "bucolicus" kifejezésre vezethető vissza, amelyet maga az ógörög "βουκολικός" (boukolikos) szóból vettek át. Az ógörögben ez a szó jelentette a pásztorokkal, mezőgazdasággal és vidéki élettel kapcsolatos dolgokat.

Az "bucolicus" szó a görögben a "βουκόλος" (boukolos) névvel rokonítható, amely a "βοῦς" (bous) - tehén, illetve marha - és a "κωλή" (kole) - gondozás - szavak összetételéből származik. Tehát eredetileg a pásztorokat jelölte, akik tehénekkel foglalkoztak.

A bukolika műfaj kialakulása az ókori Görögországban kezdődött. A görög költő, Theokritos volt az egyik fő képviselője ennek a műfajnak. A bukolika olyan költeményeket jelentett, amelyekben a természet szeretete és a vidéki élet ábrázolása volt a központi téma. Ezekben a versekben gyakran megjelentek pásztorok, juhok, mezők és más idilli elemek.

A bukolika elnevezése azután került át a latin nyelvbe, és innen terjedt el más nyelvekben is. A mai használatban a "bukolika" szó olyan műveket jelöl, amelyek az idilli vidéki életet ábrázolják, legyen az irodalmi alkotás vagy képzőművészeti darab.

Szófaja és helyesírása

A "bukolika" szó szófaja melléknév.

Példamondatok

1. A bukolikus táj csodálatosan szép volt, tele zöldellő mezőkkel és csendes patakokkal.
2. Az idilli kis faluban a lakosok bukolikus életet éltek, a természet közelségében.
3. A költő a bukolikus hangulatot megidéző verseivel hódította meg az olvasókat.
4. A reggeli séta során élveztem a bukolikus környezetet, amely nyugalmat és harmóniát árasztott.
5. A film gyönyörűen bemutatta a vidéki élet bukolikus jellegét, és elvarázsolt mindenkit a természeti szépségeivel.
6. A zeneművek bukolikus dallamai felidézték bennem a vidéki élet nyugalmát és egyszerűségét.
7. A költő az alkotásaiban gyakran használja a bukolikus motívumokat, hogy megjelenítse a természet szépségét és az ember harmóniáját vele.
8. Meglátogattam egy bukolikus kis tanyát, amely tele volt vidám állatokkal és virágzó rétekkel.
9. A festményeken gyakran láthatunk bukolikus tájképeket, amelyek nyugalmat és békeérzetet sugároznak.
10. A könyv főszereplője egy fiatal lány, aki városi életmódját feladva egy bukolikus vidéki faluban találja meg az igazi boldogságot.

Rokonértelmű szavak

vidám, idillikus, pásztori, természetes, nyugodt, vidéki

Fonetikus átírás

[bukolika]

Betűrendben közeli szavak

bukfenc, bukkan, bukkanó, bükkerdő, bukógát, bukolika, bukolikus, buksi, buksza, buli, bulkesz,