JelentéseEredeteSzófaja Példamondatok

aszkézis

aszkézis szó jelentése

Az "aszkézis" szó jelentése és fogalma a magyar nyelvben: Az "aszkézis" (eredetileg görög eredetű) egy olyan fogalom, amely a visszafogottságot, mértékletességet és önmegtartóztatást jelenti az élet különböző területein. Az aszkézis gyakran kapcsolódik vallási vagy filozófiai gyakorlatokhoz, amelyekben az ember lemond bizonyos anyagi javakról vagy élvezetekről, hogy elérje a lelki vagy szellemi fejlődést. Az aszkézis gyakran összekapcsolódik az önsanyargatás vagy a koplalás képzetével, de valójában nem feltétlenül jelenti ezeket. Inkább az életmódra vonatkozik, amelynek során az egyén tudatosan korlátozza vagy lemond bizonyos anyagi javakról, kényelmekről vagy élvezetekről annak érdekében, hogy megtalálja az egyszerűséget, a belső béke állapotát vagy a szellemi fejlődést. Az aszkézis jelentése tehát sokkal inkább a mértékletesség, az önfegyelem és az önuralom irányába mutat, míg konkrét megnyilvánulása az adott vallási vagy filozófiai hagyományoktól és gyakorlatoktól függően változhat.

Értékeld a meghatározást!
(Pozitív: 0 / Negatív: 0)

A szó eredetete, etimológiája

A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!

Az "askézis" szó eredete a görög "askesis" kifejezésre vezethető vissza, amelynek jelentése "gyakorlat" vagy "kiképzés". A görög askesis pedig a "áskétesz" igéből származik, ami azt jelenti, hogy valaki felkészül vagy gyakorol valamit.

A szó eredetileg a keresztény vallásban jelentette az önmegtartóztatást és önmegtagadást, amelyet a hívők gyakoroltak a lelki tisztaság és bölcsesség elérése érdekében. Az aszkézis elsősorban a testi vágyaktól és élvezetektől való tartózkodást jelentette, például böjtölést, önmegtagadást vagy önkínzást.

Az aszkézis fogalma azonban később általánosabb értelemben is elterjedt, és nem csak vallási kontextusban használják. A filozófiában például az aszkézis olyan gyakorlatokat jelenthet, amelyek segítik az egyén szellemi vagy erkölcsi fejlődését. Az aszkéták olyan emberek, akik tudatosan korlátozzák magukat és fegyelmezik magukat azért, hogy elérjék a belső béke vagy a spirituális célok elérését.

Az "aszkézis" szó tehát eredetileg a keresztény vallásban jelentett önmegtartóztatást, de később általánosabb értelemben is használatos lett a lelki vagy fizikai gyakorlatokra, amelyek segítik az egyén fejlődését.

Szófaja és helyesírása

főnév

Példamondatok

Az aszkézis jelentése a testedzés és lelki fegyelem összessége.
Az aszkézis segíti az embert abban, hogy megtalálja belső egyensúlyát.
A szerzetesek szigorú aszkézist követnek, hogy elérjék a lelki tökéletességet.
A jóga is egyfajta aszkézisnek tekinthető, amely testi és mentális gyakorlatokon alapul.
Az aszkézis segít abban, hogy megszabaduljunk a felesleges vágyaktól és szenvedésektől.
Az aszkéták rendszeres böjtölésen keresztül gyakorolják az önmegtartóztatást.
Az aszkézis fontos szerepet játszik a spirituális fejlődésben és önmegvalósításban.

Rokonértelmű szavak

önmegtartóztatás, önmegtartóztató életmód, önmegtartóztató fegyelem, mértékletesség, szigorúság, önmérsékletesség, visszafogottság

Fonetikus átírás

[ˈɒskɛziʃ]

Betűrendben közeli szavak

aszerint, aszexuális, aszimptotikus, aszkéta, aszketikus, aszkézis, aszociális, ászok, asszaszin, asszertív, asszertivitás,