JelentéseEredeteSzófaja Példamondatok

alabárd

alabárd szó jelentése

Az "alabárd" szó jelentése és fogalma a magyar nyelvben: Az alabárd egy olyan fegyver, amely a középkorban és a reneszánsz korban volt elterjedt. Ez egy hosszú, kétélű pengével rendelkező dárda, amelynek a végén egy horgony vagy pallos alakú vágóél található. Az alabárdot általában lovasság használta, de gyalogság is vihette harcban. Ezzel a fegyverrel lehetett az ellenfél lovasait leszedni a lóról, vagy áttörni a páncélt. Az alabárdot gyakran használták hadvezérek és testőrök is. A szó eredete valószínűleg az olasz "alabarda" szóból származik.

Értékeld a meghatározást!
(Pozitív: 0 / Negatív: 0)

A szó eredetete, etimológiája

A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!

Az "alabárd" szó eredete a középkori latin "alabarda" vagy "halberda" kifejezésre vezethető vissza. Az alabárd egy hosszú nyelű fegyver, amelynek végén három élű pengével ellátott fej található. A szó eredeti jelentése valószínűleg "hosszú balta", vagyis olyan fegyver volt, ami egyesítette a baltát és a dárdat.

A középkori latin "alabarda" eredetét tekintve a görög "labrys" szóra vezethető vissza, ami egy késsel ellátott kétélű fejsze volt. A labrys szó a minószi civilizációban is használták már, ami az ókori Kréta területén virágzott. Azt is feltételezik, hogy a labrys szó eredetileg az anatóliai nyelvekből, például a luvi és hitita nyelvből került átvételre.

A középkori latinból az alabarda szó átterjedt a közép- és kelet-európai nyelvekbe is. Például az angolban "halberd", a németben "Hellebarde", a francia-ban "hallebarde" és az olaszban "alabarda" formában is megtalálható.

Az alabárdot eredetileg hadviselésre használták, de az idők folyamán a díszőrségek és a ceremóniák részeként is elterjedt. Manapság az alabárd inkább történelmi rekonstrukciókban vagy jelmezes eseményeken látható, mintsem valós harci eszközként.

Szófaja és helyesírása

főnév

Példamondatok

1. A középkorban az alabárd volt a lovagok egyik legfontosabb fegyvere.
2. Az alabárdot általában nehéz páncélzattal rendelkező harcosok használták.
3. Az alabárddal könnyen lehetett áttörni az ellenség védelmét.
4. A katonák speciálisan képzettek voltak az alabárd használatában.
5. Az alabárd hosszú nyelű fegyver, melynek végén penge és hegy található.
6. Az alabárdot gyakran használták csatákban és ostromoknál is.
7. Az alabárdot leginkább a lovas katonák preferálták harc közben.
8. Az alabárddal könnyedén le lehetett vágni az ellenség pajzsát vagy fegyverét.
9. Egy jól irányzott alabárddal komoly sérüléseket lehetett okozni az ellenfélnek.
10. A középkori lovagi tornákon az alabárd használata nagy ügyességet és erőt igényelt.

Rokonértelmű szavak

buzogány, buzogányfejű lándzsa, hosszúszáru csatabárd, bárddal ellátott dárda, karcsú lándzsa

Fonetikus átírás

[ˈɒləbɑːrd]

Betűrendben közeli szavak

akvarisztika, akvirálás, akvizíció, akvizitőr, ál, alabárd, alabástrom, alábbi, alagcső, alagsor, alak,