vallató

vallató szó jelentése

A 'vallató' szó jelentése és fogalma a magyar nyelvben: olyan személy, aki vallomást tesz valami bűncselekménnyel kapcsolatban, vagy valami titkot árul el. A vallató lehet tanú, gyanúsított, vádlott vagy elítélt személy is.

A szó eredetete, etimológiája

A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!

A szó kialakulása az 'áll' ige melléknévi igenévvel történő toldalékolásából ered. Az 'áll' ige jelentése 'helyet foglalni', 'lenyugodni', az igenevek között pedig található az állás, állapot, állomány stb. A 'vallató' szóban az áll igét a vall szóval kapcsoljuk össze, ami a vallásos hitbeli meggyőződést jelenti. Az ilyen módon összetett szavakban általában a második tag adja meg a szófaji jellegét, így itt is a -tó képzővel ellátott melléknévi igenév jelenik meg.

Szófaja és helyesírása

A 'vallató' szó főnévi igenévvel együtt alkotja azt az igekötős szerkezetet, amelynek segítségével vissza lehet adni valaki által mondottakat: "Az ügyészség a gyanúsítottat vallatóba fogta." A helyesírásra vonatkozóan nincs különösebb szabály, a szó csak az egybeírású melléknévi igenévvel alkotott igekötős szerkezetben fordul elő.

Példamondatok

Példamondatok: "Az elítélt vallatója elmondta, hogy társai is részt vettek a bűncselekményben." "A tanú vallatója alapján sikerült azonosítani az elkövetőt."

Rokonértelmű szavak

Rokonértelmű kifejezések: kihallgató, ügyész, nyomozó, tanú.

Betűrendben közeli szavak

validitás, válik, vall, vállal, vállalat, vallató, vallomás, vallon, vállrojt, valóban,