tabor
tabor szó jelentése
A "tábor" szó jelentése és fogalma a magyar nyelvben az alábbiak szerint határozható meg: 1. Fizikai értelemben: - Ideiglenes lakóhely vagy település, amelyet általában csoportosan, gyakran egy közös cél érdekében hoznak létre. A tábor lehet sátorozásra, sátortáborozásra, lakókocsis vagy épületes elhelyezésre alkalmas. - Az ilyen ideiglenes településen tartott közös tevékenységek helyszíne, például sporttábor, nyári tábor stb. 2. Átvitt értelemben: - Egy csoport vagy szervezet tagjainak közössége, akik hasonló érdeklődésűek vagy céljaik vannak, és gyakran együtt működnek valamilyen tevékenység végrehajtása érdekében. Például politikai tábor, önkéntes tábor stb. 3. Katonai értelemben: - Az ellenséges csapatok közötti harci tevékenység során kialakult ideiglenes település vagy helyszín. - Az egyes katonai egységek (pl. gyalogos-, lovas-, tüzér- stb.) közösségei, amelyek azonos körülmények között tartózkodnak és együttműködnek. 4. Sportolói értelemben: - Egy adott sportágban résztvevő csapat vagy egyesület edzőtábora, ahol a sportolók felkészülnek a versenyekre vagy fejlesztik képességeiket. Fontos megjegyezni, hogy a "tábor" szó jelentése és fogalma kontextustól függően változhat, és más nyelvekben is hasonlóan értelmezhető.
Értékeld a meghatározást!
A szó eredetete, etimológiája
A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!
A "tábor" szó eredete az ószláv nyelvből származik, ahol "tabor" jelentése sátor volt. Ez a szó az ósztörök nyelvből került az ószlávba, ahol "tabur" jelentése törzs, csapat volt. Az ósztörökben pedig vélhetően a közép-ázsiai török nyelvből származott, ahol "tabun" jelentése hadsereg, sereggyűlés volt.
Az eredeti jelentése tehát valószínűleg egy sereg vagy hadsereg gyűlése volt. Később a szó jelentése kibővült és általánossá vált, hogy egy csoport vagy közösség ideiglenes tartózkodási helyét jelölje, legyen az katonai tábor, menekültektábor vagy éppen nyári tábor.
A tábor szó etimológiailag tehát visszavezethető az ósztörök és ószláv nyelvekre, és eredetileg hadi jellegű tevékenységeket, seregszemléket és gyűléseket jelölt. A későbbi időkben azonban átvette a jelentését az ideiglenes tartózkodásra is.
Szófaja és helyesírása
főnév
Példamondatok
1. Nyáron szeretek egy hetet eltölteni egy táborban.
2. A gyerekek izgatottan várták a nyári tábor kezdetét.
3. Az erdő közepén volt elhelyezve a táborhely.
4. A táborban sok izgalmas program várta a résztvevőket.
5. A barátokkal együtt indultunk el a dzsungeltúrára a táborból.
6. Sok új barátra tettem szert a tavalyi táborban.
7. Minden este tábortűz mellett énekeltünk és beszélgettünk.
8. A gyerekek lelkesen készültek a tábori előadásra.
9. A tábori étkezések mindig ízletesek voltak.
10. Az idei táborban felfedeztük a közeli hegyeket és tavakat is.
Rokonértelmű szavak
társaság, csoport, közösség, összejövetel, gyülekezet, hadsereg, sereg, társulat, brigád, csapat
Fonetikus átírás
/'taːbor/
Betűrendben közeli szavak
lyuggat, bokszer, pezsma, megjelent, orszagalma, tabor, forgoajto, oszlop, nefelejcs, nyulgat, hegymenet,